Az amerikai elnökválasztás alapvetően egy Harris-Trump csata, kettejük közül választanak az amerikaiak, és a versenyüket várhatóan kevéssé fogja befolyásolni, hogy a harmadik jelölt, Robert F. Kennedy tíz úgynevezett csatatérállamban (ezek olyan államok, amelyekben általában kiegyenlített verseny van a demokratapárti és a republikánus jelölt között) visszalép a választástól Donald Trump republikánus jelölt javára, véli Wéber Balázs.
Hozzátette: a kérdés valójában az, hogy „Trump vagy nem Trump” lesz a következő amerikai elnök. Ezért várhatóan minden olyan választó fel fog sorakozni a demokratapártiak jelöltje, Kamala Harris mögé, aki meg szeretné akadályozni Donald Trump újabb elnökségét.
Harris népszerűtlen alelnök volt Joe Biden elnök mellett, a határvédelem területén például rosszul teljesített, innen kell őt „felépíteni” esélyes jelöltté.
Támogatottsága szempontjából előnyére válhat az is, hogy ő lehetne az Egyesült Államok első női elnöke, valamint az is, hogy származása miatt (jamaikai és indiai felmenőkkel rendelkezik) várhatóan számíthat az afroamerikai származásúak, illetve összességében a színesbőrűek szavazataira, mondta munkatársunk.
A teljes beszélgetést, amelyben szó esik az iráni-izraeli szembenállásról, Magyar Péter kórházakból való kitiltásáról, Lázár János a Tisza Párt elnökével kapcsolatos figyelmeztetéséről, valamint a budapesti olimpia esélyeiről is, a fenti videóban tekinthetik meg.
Egyre több hazai biztosító ismeri fel azt, hogy a jövő biztosítási szakembereinek képzése nemcsak egy vállalat belső érdeke. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
