Lemondott mentelmi jogáról Mateusz Morawiecki az ellene kezdeményezett büntetőjogi eljárás miatt.
A lépést Morawiecki – aki a jelenlegi fő lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) alelnöke és az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja európai csoportosulás elnöke is – már múlt héten jelezte, csütörtökön pedig az X-en jelentette be, hogy lemondott a mentelmi jogáról, mert tudja, hogy
„az igazság, a jog és az igazságosság győznek”, és véget fog érni „az alaptalan, politikailag motivált vádak időszaka”.
Morawiecki a lépéssel arra az eljárásra reagált, amelyet a 2020-as elnökválasztás előtti levélszavazási kormányzati tervezet ügyében folytat ellene az ügyészség.
A 2020-as elnökválasztást a Morawiecki-kormány a koronavírus-járvány miatt eredetileg kizárólagosan levélszavazás formában tervezte. Az első választási fordulót azonban végül a politikai konszenzus hiánya és az ellenzéki többségű szenátusban elhúzódó vita miatt elhalasztották, a választópolgárok az eredeti, május eleji időpont helyett június végén szavaztak vegyes, hagyományos és levélformában.
Az ügyészség azzal gyanúsította meg Morawieckit, hogy túllépte hatáskörét a kizárólagos levélszavazás előkészítésével. A tett miatt három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A Szymon Holowniának, a szejm elnökének címzett csütörtöki levelében Morawiecki aláhúzta: a levélszavazás előkészítésekor az állampolgárok egészségének és életének védelmét tartotta szem előtt, valamint azt, hogy biztosítsa az elnökválasztási részvétel alkotmányos jogának gyakorlását.
Azzal vádolta a jelenlegi kormánykoalíciót, hogy 2020-ban „mindenáron az alkotmányos időpontban szervezett választások megakadályozására törekedett” annak érdekében, hogy elnökjelöltet válthasson. Morawiecki ezzel arra utalt, hogy az elnökválasztási időpont módosítása miatt az akkori fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció új jelöltet indíthatott Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester személyében a korábban leköszönt jelöltje, Malgorzata Kidawa-Blonska helyett. Kidawa-Blonskának alacsony támogatottsága volt a választások előtti felmérésekben. Trzaskowski végül bejutott a második választási fordulóba, ahol viszont alulmaradt Andrzej Duda jelenlegi lengyel államfővel szemben.
(MTI)
A kormány benyújtotta a feltárásról szóló törvényjavaslatot. 
