Erről az El País számolt be. A nagyrészt fiatalokból álló, körülbelül 500 fős tömeg a közösségi médiában keringő felhívásokra reagálva gyűlt össze a katalán főváros belső kerületeiben, ahol aztán autókat, motorokat és bicikliket rongáltak meg, buszmegállókat és köztéri bútorokat vertek szét és több mint egy tucat üzletet kifosztottak. A katalán rendőrség, a Mossos d'Esquadra több mint 220 rohamrendőrrel vonult a belvárosba, ahol több mint 100 embert őrizetbe vettek. Az elfogottak negyede fiatalkorú – szemlézte a spanyol portál cikkét a Telex.
Grups violents de persones amb la cara tapada cremen contenidors, vandalitzen mobiliari urbà i llencen pedres contra la policia a les immediacions de la Plaça Catalunya de Barcelona i voltants. Recomanem que no us hi acosteu per la vostra seguretat https://t.co/mYaAYFzdPD
— Mossos (@mossos) October 24, 2026
Jaume Collboni, Barcelona polgármestere szombat éjszaka tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, nem fogják hagyni, hogy szétverjék a várost, ami pedig szombat este történt, az nem maradhat büntetlenül. Azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak a vandál fiatalok, de a kiskorúakért felelős szülők számára is következményekkel járnak majd a történtek.
A polgármester szerint a szombati vandalizmusnak semmi köze a Plaça Catalunya téren sátrazó, a lakhatási válság miatt tüntetők követeléseihez, „ez egyszerűen öncélú erőszak volt.”
Spanyolországban szeptember vége óta az ország több nagyvárosában tüntetések robbanta ki, miután a hatóságok kilakoltattak egy 87 éves, mozgáskorlátozott madridi nőt, Maricarmen Abascalt. Az országszerte elindult tüntetésekre a kormány a lakáspiaci szigorításokkal akart reagálni, a javaslatokat azonban a parlament nem szavazta meg, ezért folytatódnak a tiltakozások.
Az Európát sújtó tüntetéshullámok közül talán a franciaországi zavargások kapták a legnagyobb sajtóvisszhangot. A több mint egy hónapja tartó (és október 24-én szombaton is folytatódó) demonstrációk hátteréről a Klasszis Podcastban Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértőt kérdeztük.
A műsort itt nézhetik, hallgathatják vissza:
A franciaországi tüntetéseket tápláló gazdasági helyzetről pedig bővebben ebben a cikkben írt állandó szerzőnk, Bod Péter Ákos:
Portugáliában felszámolták a tüntetők sátortáborát
Hasonló tüntetések zajlanak a szomszédos Portugáliában is, amelynek fővárosában, Lisszabonban a rendőrség vasárnap hajnalban felszámolta a tüntetők sátortáborát.
Valamivel hajnali 2 óra után több tucat rendőr vonult be a Rossio téren felállított táborba, miután figyelmeztették a tüntetőket, hogy távolítsák el sátraikat, különben azokat lebontják. Egyben azzal fenyegették meg az ellenállókat, hogy engedetlenség vádjával eljárást indítanak ellenük.
A tüntetők több mint száz sátrat állítottak fel a szombati tüntetőmenet után, amelyen több ezer ember vett részt a főváros egyik főutcáján. Több százan gyűltek össze a tábor védelmére, miután a rendőrség kedden lebontott egy hasonló táborhelyet ugyanazon a helyen.
A rendőri fellépés „teljesen aránytalan” volt, mivel nem történt közrendzavarás
– nyilatkozta Fabian Figueiredo, a Baloldali Blokk parlamenti párt képviselője. A tüntetők szerint a háztartásokat emelkedő bérleti díjak és a magasabb megélhetési költségek sújtják. A lakhatás hiánya egyre nagyobb elégedetlenség forrásává válik, leginkább a fiatalok körében. A portugál Nemzeti Bank becslése szerint országszerte 300 ezer lakás hiányzik, ami Lisszabon teljes lakásállományának felel meg.
A tüntetők azt követelik a kormánytól, hogy vonja vissza azt a törvényjavaslatot, amely megkönnyítené a kilakoltatásokat és megszüntetné a bérleti díjak felső határát az új bérleti szerződések esetében; a javaslat már átment az első parlamenti olvasaton, bár a jobboldali populista Chega (Elég volt!) párt tartózkodott a szavazástól.
Portugália Európa egyik legsúlyosabb lakhatási válságával küzd, mivel az árak 2017 óta több mint megduplázódtak, az új bérleti szerződések bérleti díjai közel megduplázódtak, és a fiatalok tartoznak a leginkább érintettek közé.
Ami az egészségügyre megy, a 2027-es költségvetési tervek szerint. 
