A várakozásoknak megfelelően a február 8-i második fordulóban dől majd el, hogy ki lesz Portugália következő elnöke a két, öt-ötéves ciklusa után leköszönő jobbközép politikus, Marcelo Rebelo de Sousa után. Bár számítani lehetett arra, hogy az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg az abszolút többséget, valójában a portugál elnökválasztásokon a második forduló ritka, mint a fehér holló: legutóbb 40 éve, 1986-ban volt rá példa – mondta el lapunk megkeresésére Harb Jad Marcell, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
Az első fordulóban a balközép Szocialista Párt jelöltje, António José Seguro győzött, a voksok valamivel több mint 31 százalékát megszerezve. A második helyen, 23,5 százalékos eredménnyel a jobboldali radikális Chega (Elég) párt vezetője, az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel egy európai pártcsaládban, a Patrióták Európáért frakcióban helyet foglaló André Ventura végzett.
Fotó: Facebook / António José Seguro
A harmadikon a szintén jobboldali Liberális Kezdeményezés támogatottságát élvező Cotrim de Figueiredo zárt 15 százalékkal, aki így nem jutott be a következő, mindent eldöntő körbe. Pedig Figueiredo második fordulós szereplésére sokan számítottak, azonban a kampány utolsó hetében egy vele szemben felmerült, vélhetően megalapozatlan szexuális zaklatási vád végképp keresztbe tett a terveinek.
Bejött a „one-man show”
Mielőtt a két, második körbe jutott jelöltről és az esélyeikről írnánk, érdemes megemlíteni, hogy az elnökválasztáson történelmi fiaskót szenvedett a kormányfőt is adó jobbközép, konzervatív Szociáldemokrata Párthoz tartozó Marques Mendes, aki csak az ötödik helyen futott be, 11 százalékkal. Pedig némiképp szokatlan módon a kormánypárt több minisztere, sőt, maga a miniszterelnök, Luís Montenegro is aktívan támogatták Mendest, személyesen is felléptek a kampányrendezvényein.
A helyzet azért is érdekes, mert a Szociáldemokrata Párt támogatottsága nagyjából stabilan alakul a 2025-ös, előrehozott választások óta. Az elnökjelöltjük mégis jóval gyengébb eredményt ért el ennél. „Ennek egyik legfőbb oka, hogy az elnökválasztás inkább a személyekről, és nem a jelölt mögött álló pártról szól” – világított rá a bukás hátterére Harb Jad Marcell.
André Ventura pedig gyakorlatilag egyet jelent a pártjával. „Az elmúlt hat év egyik legfontosabb belpolitikai történése Portugáliában a Chega felemelkedése, ami valójában egy „one-man show” projekt, Ventura számít az egyetlen jelentős politikusuknak” – tette hozzá a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
Fotó: Facebook / André Ventura
A radikális jobboldali párt a hozzá hasonló mozgalmak mintájára leginkább a hagyományos elitek, jelen esetben a balközép Szocialista Párt és a jobbközép Szociáldemokrata Párt leváltásával kampányol. Emellett – szintén megszokott módon – politikájának másik mozgatórugója a bevándorlásellenesség, ami a Chega esetében romaellenességgel is kiegészül.
A választási kampányban a bíróság rasszistának ítélte és le is vetette a Chega egyik plakátját, amin „A cigányoknak be kell tartani a törvényeket” felirat volt olvasható. Emellett egy másik, nagy felháborodást kiváltó utcai hirdetéssel is felhívta magára a figyelmet a párt, ami a külföldi bevándorlókról szólt, az „Ez nem Banglades” üzenettel.
Az elit- és idegenellenesség mellett ugyanakkor az elnökválasztási kampányban a Chega nem pengetett meg olyan euroszkeptikus hangokat, mint ami szintén sok szélsőséges jobboldali párt sajátja.
„Bár Venturáék az Európai Parlamentben a Patrióták pártcsaládjához tartoznak, a Chega odahaza nem igazán bírálja az Európai Uniót, aminek több oka is van. A portugál gazdaság jelentősen támaszkodik az uniós forrásokra, emellett az országban nagyon erős az EU-támogatottsága” – fogalmazott Harb Jad Marcell.
Egységfront a szélsőjobb ellen
A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint a második fordulóban az első fordulót is megnyerő, a baloldal nagy részét egyesíteni tudó António José Seguro a toronymagas favorit. A szocialista politikus eddig is elsősorban Ventura és az általa szélsőjobboldalinak titulált Chega ellen kampányolt, de a második fordulóban még nagyobb lehet az összezárás Ventura hatalomba kerülése ellen.
Erre utal az is, hogy a Chegát még a jobboldali szavazók jelentős része is elutasítja. A kormányon lévő, jobboldali Szociáldemokrata Párt és a Liberális Kezdeményezés sem támogatja nyíltan Venturát a második fordulóban, ugyanakkor a szocialista ellenfél, Seguro mellett sem állnak ki. Kettejük küzdelmét próbálják a jobb- és a baloldal harcaként felfesteni.
Harb Jad Marcell szerint, bár a győzelem nem reális a Chega számára az elnökválasztáson, két fontos célkitűzése is lehet Venturáéknak. Egyfelől, hogy átvegyék a vezető szerepet a jobboldalon, másfelől pedig, hogy lássák, a 23,5 százalékos első fordulós eredményüket mennyivel tudják növelni. Vagyis, hogy kiderüljön, mekkora is ténylegesen az átszavazási hajlandóság más jobboldali pártok szimpatizánsai részéről.
Jól húz a gazdaság, mégsincs politikai stabilitás
Portugáliában a következő országgyűlési választás 2029-ben lesz. Papíron, ugyanis az elmúlt négy évben háromszor is előrehozott választást kellett tartani: 2022-ben, 2024-ben és tavaly is.
Érdekesség, hogy ezek egyike sem elsősorban gazdasági elégedetlenségekre vezethető vissza. Portugália ugyanis kifejezetten jól, az eurózóna átlaga felett teljesített az elmúlt években.
A GDP 2023-ban 3,1, 2024-ben 2,1, tavaly pedig közel 2 százalékkal bővült. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a tendencia idén, és jövőre is folytatódhat, 2,2, illetve 1,8 százalékos bővüléssel. Eközben az infláció enyhén 2 százalék fölötti, 2027-ben pedig 2 százalékra mérséklődhet.
Ennél is nagyobb szó, hogy ezt a gazdasági növekedést az államadósság jelentős csökkentése mellett sikerült megvalósítani. A koronavírus-járvány hatására az államadósság 2020-ban történelmi magasságokba, GDP-arányosan 130 százalék fölé ugrott. Ezt 2024-ben már 93 százalék környékére sikerült leszorítani, 2027-ben pedig 85 százalék alá is benézhet a mutató.
Eközben az állástalanok aránya is alacsonyabb az eurózóna átlagánál (5,7 százalék a 6,3 százalékkal szemben), de azért persze a portugál gazdaságban sem minden fenékig tejfel. Az egyik legnagyobb problémát a fiatalokat érintő munkanélküliség jelenti, ami 19,3 százalékon áll (az eurózóna átlaga 14,6 százalék). Ennél csak a finn, a svéd és a spanyol mutató rosszabb.
De visszatérve az elmúlt évek politikai turbulenciáihoz, ezek egyike sem közvetlenül a gazdasági elégedetlenségekhez kapcsolódott. „2024-ig a most már az Európai Tanács elnökeként dolgozó António Costa vezetésével a szocialisták voltak hatalmon, ők a súlyos korrupciós botrányokba buktak bele, amelyekben miniszterek is érintettek voltak. Tavaly pedig a most is kormányzó jobboldali Szociáldemokrata Párt kezdeményezésére írtak ki új választást. Akkor is kisebbségben vezették az országot, mint ahogy most, de sikerült több új képviselői helyet szerezniük” – idézte fel Harb Jad Marcell.
Az életkor sem Ventura mellett szól
A Magyar Külügyi Intézet kutatójától a mindenkori portugál elnök politikai mozgásterére is kíváncsiak voltunk, akinek a szerepe alapvetően szimbolikusnak tekinthető. Mégis nagyobb hatalommal bír, mint például a magyar köztársasági elnök.
„A portugál elnök legfontosabb jogköre éppen a parlament feloszlatásának és az új választások kiírásának a joga. Az előző elnöknek, Marcelo Rebelo de Sousának háromszor is élnie kellett ezzel a lehetőséggel”.
Emellett az elnök megvétózhat, visszaküldhet törvényeket a parlamentnek, és a hadseregnek is ő a főparancsnoka. Magyarországgal összevetve az informális szerepe is jelentősebb, sokkal inkább engedhet meg magának pártpolitikai megnyilatkozásokat. És a legitimitása is nagyobb azáltal, hogy közvetlenül választják.
Hagyományosan idősebb, köztiszteletben álló politikus tölti be az elnöki tisztséget Portugáliában. A második fordulóba jutott António José Seguro 63, André Ventura pedig 43 éves. Már önmagában ez a tény is inkább a szocialisták jelöltjének malmára hajtja a vizet.
„Ha baloldali elnöke lesz Portugáliának, miközben a jobboldal irányítja a parlamentet, akkor sem hiszem, hogy ez a helyzet akadályozná a törvényhozás menetét. Az utóbbi 20 évben mindig jobboldali elnöke volt Portugáliának (ez most változhat – a szerk.), miközben többször is a baloldal kormányzott” – zárta gondolatait Harb Jad Marcell.
