Hazánk mellett 2026-ban mintegy 40 országban tartanak törvényhozási vagy pedig államfői választásokat. Így a Földön közel 1,6 milliárd embert érint valamilyen típusú voksolás, a népszavazásokat nem számítva – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Magyarország két szomszédja is voksolni fog, a legnagyobb globális figyelem pedig minden bizonnyal az Egyesült Államok félidős választására helyeződik majd. De a világ legismertebb politikusai közül nemcsak Donald Trumpról, hanem Izrael miniszterelnökéről, Benjámin Netanjahuról, valamint a brazil elnökről, Luiz Inácio Lula da Silváról is elmondhatják a véleményüket a választók.
Amerikai félidős választás
Az Egyesült Államokban november 3-án tartják az úgynevezett félidős, kongresszusi választást. A két házból álló testület közül a Képviselőház mind a 435 mandátumára, a Szenátusban pedig a 100 szenátori hely egyharmadára írnak ki választást. Ezt egészíti ki a Marco Rubio külügyminiszter és JD Vance alelnök megüresedett helyére való „honatya”-választás.
A tét, hogy a Republikánus Párt megőrzi-e 2024-ben megszerzett többségét az őszi választást követően megalakuló 120. Kongresszus mindkét kamarájában, vagy elveszíti azt a demokratákkal szemben.
A Képviselőházban jelenleg a Republikánus Pártnak 220 fős, szűk többsége van, míg a Szenátusban 53 képviselői hellyel rendelkeznek. A Demokrata Párt az alsóházban 213 képviselővel, míg a felsőházban 45 frakcióbeli és 2 frakción kívüli, de a baloldali párthoz húzó szenátorral rendelkezik.
Az Oeconomus azt jósolja, hogy „a közvéleménykutatások és mandátumbecslések egybehangzó következtetése szerint jó eséllyel a Képviselőházban a Republikánus Párt elveszíti a többségét, a Szenátusban azonban meg tudja tartani.”
Új elnöke lesz Portugáliának
Jövő héten, január 18-án rendezik a portugál elnökválasztást. Ha egyik jelölt sem szerzi meg az érvényes szavazatok 50 plusz egy százalékát, akkor február 8-án második fordulót tartanak az Ibériai-félszigeten. Ez már csak azért is valószínű, mert Portugália történetében még sosem fordult elő, hogy 11 hivatalos jelölt is bejelentette volna indulását.
A jelenlegi elnök, Marcelo Rebelo de Sousa viszont a második ciklusát zárja le, ezért nem indulhat el a voksoláson (egymás után maximum két ciklust tölthet ki az elnök – a szerk.) Ott lesz viszont a kormányzó jobbközép Portugál Szocialista Demokrata Párt jelöltje, Luís Marques Mendes.
Portugáliában az elnök szerepe nemcsak szimbolikus (félelnöki rendszer van érvényben), hanem fontos alkotmányos jogai is vannak: feloszlathatja a parlamentet, törvényeket szentesít és akár vissza is küldheti azokat.
Orbán Viktor újabb szövetségest nyerhet
Délnyugati szomszédunkban, Szlovéniában márciusban tartanak parlamenti választásokat, amelyen a Janez Jansa vezette, nemzeti-konzervatív Szlovén Demokrata Párt (SDS) indul a legjobb esélyekkel. A 2022-es választáson a kormányzati pozícióból kiesett párt jelenleg az Európai Néppárt tagja, de többször felmerült, hogy a választást követően csatlakozik a Patrióták Európáért szövetséghez.
A közvéleménykutatások szerint az SDS előnye 6-8 százalékpontos a jelenlegi kormánypárthoz, a Szabadság Mozgalomhoz (Svoboda) képest. Az önálló kormányzáshoz szükséges 46 fős abszolút többség bezsebelése azonban valószínűtlen – írja az Oeconomus.
Hozzáteszik: hasonlóan a 2020-2022 közötti miniszterelnökségéhez, Janez Jansa két kisebb szlovén párttal együttműködve alakíthat koalíciós kormányt.
Orbán Viktor miniszterelnök többször is támogatásáról biztosította már a szuverenitás jelszavát a zászlajára tűző SDS-t.
Szerbiában választásokba torkollhat az elégedetlenség
Lehet, hogy egy másik szomszédunknál is választási izgalmakra számíthatunk idén: Aleksandar Vučić szerb elnök (aki szintén szövetségese Orbán Viktornak) ugyanis 2025 októberében arról beszélt, hogy előrehozott parlamenti és elnökválasztást tarthatnak Szerbiában 2026-ban.
Fotó: MTI
Ennek fő előzménye az a tüntetéshullám, ami 2024. november 1-je után robbant ki. Az indulatokat az korbácsolta fel, hogy a Novi Sadban lévő vasúti pályaudvar egyik épületének tetőszerkezete összeomlott, és a balesetben 16-an meghaltak. Goran Vesić közlekedési miniszter szinte azonnal lemondott.
A tragédia nyomán kirobbant széles körű elégedetlenség és demonstrációsorozat – amelynek persze mélyebb politikai-társadalmi-gazdasági okai voltak - legnagyobb politikai áldozata Miloš Vučević szerb miniszterelnök lett, aki közel egy éve, 2025. január 28-án távozott a posztjáról. Helyét Duro Macut vette át.
Előrehozott választások esetén a parlamenti és elnökválasztást várhatóan egy időben, legkésőbb 2026 decemberéig tartanák meg Szerbiában.
Az Oeconomus szerint ugyanakkor nem várható kormányváltás, hacsak a kisebb ellenzéki pártok nem képesek valamilyen egységes politikai táborba tömörülni.
A kormányzó Szerb Haladó Párt 2012 óta van hatalmon, a parlament 250 helyéből 109-et birtokol. Hagyományos szövetségese, a 12 hellyel rendelkező Szerb Szocialista Párt (SPS) és más kisebb pártok támogatásának köszönhetően erős többséggel bír.
Oroszországban is választanak – papíron
Oroszországban a 2022 óta kialakult „tradíció” szerint az összes nem elnöki választást egy napon tartják meg, szeptember valamelyik vasárnapján, az úgynevezett Egységes Szavazási Napon. 2026-ban ez szeptember 20-ára esik, amikor a 450 fős Állami Duma képviselőiről, 10 régiós kormányzóról, valamint 39 régió parlamentjéről döntenek a választók – írja az Oeconomus.
Az előzetes várakozások szerint 2026-ban is ugyanazok a pártok jutnak be a parlamentbe, nagyjából a 2021-es eredményekhez hasonló mandátum- és százalékarányokkal. Regionális választásokat is tartanak, amelyek kizárólag abból a szempontból lehetnek érdekesek, hogy sikerül-e abszolút többséget szereznie a kormánypártnak, az Egységes Oroszországnak, vagy esetleg valamelyik régióban ez meghiúsul.
A 2021-es választások során például egy úgynevezett „piros övezeti” régióban (ahol hagyományosan erős a Kommunista Párt), az Altaji területi parlamentben csak 34 mandátumot szerzett a 68-ból az Egységes Oroszország, ami arrafelé „meglepetésnek” számított.
Az Oroszország által megtámadott Ukrajnában a hadiállapotra vonatkozó jogszabály miatt nem lehet elnökválasztást tartani, míg a parlamenti választásokat az Alkotmány tiltja ilyen helyzetben.
Ha mégis fegyverszünet vagy békekötés következne be 2026-ban, akkor elnökválasztást (az elnöki mandátum 5 évre szól), parlamenti választást (a törvényhozás 450 képviselőből áll) és regionális választást kellene kiírni.
Megy vagy marad Netanjahu?
Izraelben legkésőbb októberig parlamenti választásokat tartanak – az elsőt a 2023. október 7-i, Hamász által elkövetett terrortámadás és az azt követő, óriási civil áldozatokkal járó és ezért nagy nemzetközi vitát kiváltó izraeli offenzíva után.
Fotó: X/@netanyahu
A legnagyobb kérdés természetesen, hogy miniszterelnök maradhat-e Benjámin Netanjahu. A Likud párt vezetőjének legnagyobb kihívója az egykori miniszterelnök, a nagyjából egy évig pozícióban lévő Naftali Bennett új politikai formációja lehet. Az izraeli parlamentben 120 képviselő ül, és mindenképp szoros küzdelem várható.
Mivel a közvélemény-kutatások szerint a jelenleg kormányzó jobboldali-nacionalista koalíció 57, az ellenzéki tábor pedig 53 mandátumra számíthat (egyik sem elég a kormányalakításhoz), ezért a két arab párt, a Ra’am és Hadash–Ta’al lehetnek a királycsinálók – írja az Oeconomus.
Nyer-e a Hezbollah?
A szintén közel-keleti Libanonban várhatóan 2026 májusában rendeznek parlamenti választásokat. Az ország vallási szempontból három részre szakad: a lakosság 32 százaléka szunnita, 31 százaléka síita muszlim, 32 százaléka pedig kereszténynek vallja magát.
A 128 fős parlament politikai kulcspozícióit is felekezeti alapon osztják el. Így az elnöki pozíciót maronita keresztény, a miniszterelnöki pozíciót szunnita, a parlament elnöki pozícióját pedig síita vallású személynek kell betöltenie.
A parlament egyik legbefolyásosabb frakciója a Március 8. nevű szövetség, amelynek vétójoga van a törvényhozásban.
A tömörülést a Hezbollah vezeti (amelynek paramilitáris szárnyát számos nyugati ország terrorszervezetnek tekinti). Győzelme nemcsak Irán befolyását erősítené Libanon felett, hanem Izraellel való szembenállása miatt akár az egész országot újra háborúba sodorhatja – véli az Oeconomus. (Más elemzői vélemények szerint ugyanakkor a Hezbollahot az erőteljes izraeli katonai és titkosszolgálati csapások, illetve akciók – például a 2024. szeptemberi csipogó-robbantások - jelentősen meggyengítették – a szerk.)
Bolsonaro fia is ringbe száll
A több mint 213 milliós Brazíliában 2026. október 4-én elnököt és alelnököt is választanak. Emellett az Országos Kongresszus tagjairól, a kormányzókról és helyetteseikről, valamint az állami törvényhozó testületek képviselőiről is szavaznak.
Fotó: EPA/Andre Borges
A jelenlegi elnök, Luiz Inácio Lula da Silva a 2022-es választásokon győzött, és ezúttal is jó eséllyel indul, miután felsorakozik mögé az újraválasztás érdekében a brazil baloldal. Ha Lula diadalmaskodna, akkor összességében már a negyedik elnöki ciklusát kezdhetné meg 2027-től.
Legnagyobb kihívója São Paulo kormányzója, Tarcisio de Freitas.
A jobboldal azonban megosztott, mivel a korábbi elnök, a puccskísérlet vádjával 27 év börtönre ítélt Jair Bolsonaro fia, a jelenleg szenátorként szolgáló Flavio Bolsonaro tavaly decemberben szintén bejelentette indulását.
Még Új-Zélandon is szavaznak
Új-Zélandon legkésőbb 2026. december 19-ig kell kiírni a parlamenti választást. A jelenleg kormányzó konzervatív Nemzeti Párt Christopher Luxon vezetésével legutóbb a szigetországot hat éven át irányító Jacinda Ardernt és a Munkáspártot tudta kiszorítani a hatalomból.
A 120 fős parlamentben 61 mandátumra van szükség a kormányalakításhoz, de a közvélemény‑kutatások szerint egyáltalán nem kizárt, hogy egyik oldal sem szerzi meg az egyértelmű többséget.
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
