A brüsszeli közlemény szerint a jegyzékbe vett emberek és csoportok felelősek a mindenkit megillető, az elérhető legmagasabb szintű testi és szellemi sérthetetlenséghez való joggal, a tulajdonhoz való joggal, a magán- és családi élethez való joggal, a vallás vagy meggyőződés szabadságához és az oktatáshoz való joggal való visszaélésért, adta hírül az MTI.
Az érintettek erőszakot követtek el, fizikailag és verbálisan zaklattak palesztinokat, illetve fenyegettek meg ciszjordániai pásztorközösségeket.
A jegyzékbe vételek között szerepel egy erőszakos aktivistákból álló izraeli csoport, mely támadások elkövetésével rendszeresen akadályozza meg az élelmiszert, vizet és üzemanyagot Gázába szállító humanitárius segélyszállítmányok eljutását. Egy másik szankcionált izraeli szervezet nyíltan etnikai tisztogatásra szólított fel a palesztinokkal szemben - írták.
Fotó: EPA/ALAA BADARNEH
Az Európai Unió 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek.
A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását. A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.
A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyekkel szemben, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére.
Az Európai Unió globális emberi jogi szankciórendszere keretében bevezetett intézkedések jelenleg 113 személyre és 31 szervezetre vonatkoznak.
A nemzetközi jog értelmében Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem Izrael által megszállt terület 1967 óta, az ottani zsidó telepek építése pedig illegális. Izrael ezt vitatja.
A Hamász tavaly október 7-i terrortámadása óta az izraeli hatóságok vagy telepesek több mint 500 palesztint öltek meg Ciszjordániában. Az ottani palesztinok eközben 24 izraeli katonával vagy telepessel végeztek.
