Ursula von der Leyen: stratégiai hiba volt, hogy Európa hátat fordított az atomenergiának

A csúcstalálkozót a francia kormány szervezte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ) együttműködésben, amelynek zárásaként két nyilatkozatot tettek közzé. Az elfogadott állásfoglalások megerősítették – az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerekre való globális átállás részeként – az atomenergia terjesztése iránti elkötelezettséget, és szorosabb nemzetközi együttműködésre, valamint a finanszírozáshoz való jobb hozzáférésre szólítottak fel.

Az atomenergia kulcsfontosságú ahhoz, hogy összeegyeztessük az energetikai szuverenitást a dekarbonizációval, és ezáltal a szén-dioxid-semlegességgel – hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök nyitóbeszédében.

„Továbbra is mozgósítanunk kell ezeket a forrásokat, és továbbra is vonzanunk kell a magánbefektetéseket. E tekintetben örömmel látom, hogy az atomenergia jövedelmezősége miatt a nagy magánbefektetők és a nagy nemzetközi alapok is a nukleáris technológia felé fordulnak, de úgy gondolom, fokoznunk kell erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy a bankok és a biztosítók többet fektessenek be az atomenergiába” – tette hozzá a francia államfő.

A világ országai előtt álló energia-, éghajlati és biztonsági kihívásokra tekintettel Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója hangsúlyozta: az atomenergiát ma már széles körben a megoldás elengedhetetlen részének tekintik. Mint hangsúlyozta,

„Minden jel az atomenergia globális energiamixbe való teljes körű integrációja felé mutat” – fogalmazott a főigazgató. „A jelenleg tapasztalható lendület annak az egyre szélesebb körben elterjedő felismerésnek a következménye, hogy a megbízható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia elengedhetetlen lesz a világ növekvő energiaigényének kielégítéséhez.”

Jelenleg 31 ország üzemeltet atomerőművet, amelyek a világ villamosenergia-szükségletének körülbelül 10 százalékát biztosítják. Ez a mennyiség az alacsony szén-dioxid-kibocsátású áramtermelés mintegy egynegyedét teszi ki. Több tucat úgynevezett belépő ország fontolgatja az atomenergia alkalmazását, vagy már meg is kezdte a technológia bevezetését. A csúcstalálkozón résztvevő állami vezetők aláhúzták, hogy az atomenergia terjesztése összehangolt nemzetközi fellépést, szilárd szabályozási kereteket és kiszámítható beruházásokat igényel.

Az elmúlt években az atomenergia megítélése és a politikai irányvonalak világszerte megváltoztak: mind a közvélemény-kutatások, mind a kormányok egyre inkább támogatják azt a technológiát, amelyet korábban sokan elleneztek. Az atomenergia 2023-ban szerepelt először az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának globális helyzetfelmérésében. A találkozón több mint 20 ország tűzte ki célul, hogy 2050-ig megháromszorozza nukleáris kapacitását az éghajlati célok elérése érdekében. Azóta összesen közel 40 ország csatlakozott ehhez a vállaláshoz.

„Az atomenergia arányának csökkenése tudatos döntés eredménye volt – és visszatekintve stratégiai hiba volt Európa részéről, hogy hátat fordított egy megbízható, megfizethető és alacsony kibocsátású energiaforrásnak” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki Emmanuel Macron elnök és a NAÜ főigazgatója mellett szintén részt vett a csúcstalálkozón.

A politikai irányváltás egyik példájaként von der Leyen bejelentette: az Európai Bizottság a kis moduláris reaktorok (SMR) kapcsán új stratégiát terjeszt elő, amely többek közt az EU-tagállamok engedélyezési szabályainak összehangolásával könnyítené meg azok telepítését. Hozzátette, hogy az EU emellett 200 millió eurós garanciakeretet hoz létre a fejlett nukleáris technológiákba irányuló magánbefektetések támogatására és az európai nukleáris ökoszisztéma megerősítésére.

Görögország miniszteri bizottságot hoz létre a SMR-ek telepítésének előmozdítására, hogy azok is a részévé váljanak az ország energiamixének – jelentette be a csúcstalálkozón Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök.

A fukusimai Daiichi-baleset 15. évfordulója előtti napon megrendezett csúcstalálkozón a japán képviselő az országában azóta végbement jelentős változásokat emelte ki. Japán eddig 15 reaktort indított újra, a tiszta energiabiztonság megteremtése és az általános megfizethetőség javítása érdekében pedig a technológiára való ismételt összpontosítást tervezi.

„A nukleáris biztonság garantálásának szilárd alapelvét követve az atomenergia maximális kihasználására törekszünk” – jelentette ki Ino Toshiro, Japán gazdasági, kereskedelmi és ipari államtitkára. „A fukusimai Daiichi-baleset tanulságait figyelembe véve folytatjuk az atomerőművek újraindítását.”

Jelenleg világszerte mintegy 413 atomerőművi reaktor üzemel, amelyek összesített villamos teljesítménye meghaladja a 377 gigawattot. A NAÜ Energiatermelő Reaktor Információs Rendszerének (PRIS) adatai alapján pillanatnyilag 16 országban összesen 69 reaktor épül, 72 gigawattot meghaladó összteljesítménnyel.

Kína jelenleg világelső az atomerőmű-építésben, a következő években pedig a technológia további kiterjesztését és az innováció ösztönzését tervezi – közölte Csang Kuo-csing kínai miniszterelnök-helyettes.

„Kína átadta és üzembehelyezte a világ első, negyedik generációs atomerőművét. A világ első szárazföldi, kis moduláris nyomottvizes reaktora (PWR), a kínai Linglong One, várhatóan még az idén a hálózatra kapcsolódik” – mondta.

Rafael Mariano Grossi rámutatott arra, hogy noha a beruházások finanszírozása továbbra is az egyik legnagyobb kihívás az atomenergia számára, ezen a téren jelentős előrelépés mutatkozik. Megjegyezte, hogy a nukleáris projektek korábban számos nemzetközi pénzügyi intézménynél kívül estek a finanszírozási körön, de egyben hozzátette: a helyzet változni kezd. Erre példaként a NAÜ és a Világbank által tavaly Párizsban aláírt, mérföldkőnek számító együttműködési megállapodást említette. Elmondása szerint az Ügynökség azóta kiterjesztette együttműködését más fejlesztési bankokkal, köztük az Ázsiai Fejlesztési Bankkal és regionális pénzügyi intézményekkel is, hogy elősegítse az atomenergia-projektek finanszírozását.

A belépő afrikai és ázsiai országok idővel profitálhatnak majd e fejleményekből. Három ilyen ország – Banglades, Egyiptom és Törökország – már előrehaladott szakaszban jár az első atomerőműve építésével.

Számos vezető az atomenergia villamosenergia-termelésen túli, új alkalmazási területeire is rámutatott, ideértve az ipari hőellátást, a hidrogéntermelést és a nagy adatközpontok áramellátását.

Az Egyesült Államokban az atomenergia a villamos energia közel egyötödét biztosítja.  Az ország eközben fokozott erőfeszítéseket tesz a fejlett nukleáris technológiák, köztük a SMR-ek, telepítése érdekében, azzal a kitűzött céllal, hogy a század közepére négyszeresére növelje nukleáris kapacitását.

„A világ nem tudja atomenergia nélkül ellátni az iparágait, kielégíteni a mesterséges intelligencia igényeit, sem biztosítani az energetikai jövőjét” – mondta Thomas DiNanno, az Egyesült Államok államtitkára.

A jelenlévő államok képviselői egyetértettek abban, hogy az atomenergia nem kevesek kiváltsága, hanem minden olyan nemzet joga, amely elkötelezett a jövő mellett.