A Guardian cikke szerint az éves jogállamisági jelentéseket öt évvel ezelőtt indították útjára, és a Bizottság úgy mutatja be őket, mint a demokratikus visszaesés - többek között a korrupció, a független média és az igazságszolgáltatás elleni támadások - elleni fegyvertár egyik kulcsfontosságú eleme.
A Liberties, a polgári szabadságjogi szervezetek uniós szintű hálózata szerint azonban gyors és határozott fellépésre van szükség ahhoz, hogy a Bizottság képes legyen fenntartani a jogállamiságot a blokkban.
Kazai Viktor, a szervezet jogállamisági szakértője így fogalmazott: a bizottság éves jogállamisági jelentése kétségtelenül hasznos a jogsértések feltárására - ellenőrző gyakorlatként hatékony. Országspecifikus ajánlásokat tartalmaz; ez nagyszerű. Hozzátette ugyanakkor,
mivel azonban nincs közvetlen kapcsolata a szankciós mechanizmusokkal, mint például a közelmúltban elfogadott törvény, amely az uniós finanszírozást demokratikus normákhoz vagy a 7. cikk szerinti „nukleáris opció” eljáráshoz köti, a jelentés „végrehajtó eszközként teljesen hatástalan.
A júliusban kiadott idei jelentést - amely különösen az olaszországi médiaszabadság csökkenését bírálta - Ursula von der Leyen állítólag azért késleltette, mert az Európai Bizottság elnökeként történő újraválasztásához támogatást keresett Rómában.
Fotó: EPA/RONALD WITTEK
Nem ilyen rózsás a helyzet
A Liberties szerint a Bizottság túl rózsás képet fest az ajánlásai tényleges adaptálásáról és hatásáról, megjegyezve, hogy a Bizottság 2024-es jelentése szerint a 2023-as jogállamisági ajánlások 68 százalékát hajtották végre a tagállamok.
A csoport szerint bár számos ilyen reformot már bejelentettek, vagy végrehajtásuk folyamatban van, az még nem teljes, így helyesebb lenne az a kijelentés, hogy a 2023-as ajánlásoknak valójában 19 százalékát hajtották már végre.
Magyarországot is megemlítették
A Liberties több országot is a szégyenpadon említett. Mint írták, a végrehajtás egyes országokban óriási problémát jelent, megjegyezve, hogy azokban az országokban, ahol a jogállamiság hanyatlóban van, például Bulgáriában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban és Romániában, az uniós ajánlásokat 2023-ban „teljesen vagy részben figyelmen kívül hagyták”.
A szakértő szerint egyes érett demokráciák is „megtagadják, vagy csak minimális erőfeszítéseket tesznek a megfelelés érdekében” - áll a jelentésben. „Ausztriának, Franciaországnak és Németországnak valóban végre kellene hajtania a bizottság ajánlásait” - mondta Kazai. „Az a tény, hogy nem teszik, másokat is erre ösztönöz”.
A Liberties szerint ahhoz, hogy valóban hatékony legyen, a bizottsági jelentésnek teljes mértékben be kell épülnie az EU jogállamisági eszköztárába, és a bizottsági ajánlások elégtelen végrehajtása gyorsan végrehajtási intézkedéseket kellene, hogy kiváltson.
Kazai szerint vannak arra utaló jelek, hogy a bizottság meghallgatja a kritikát, az új igazságügyi biztos kiküldetési levelében például a jelentés és a végrehajtási mechanizmusok közötti szorosabb kapcsolatra utal, de szerinte azonban ennél többre van szükség. Kiemelte:
a jogállamiságot egyes kormányok szisztematikusan lebontják, és a következő Bizottságnak jobban kell teljesítenie ezen a téren. Már 14 éve, hogy a jogállamisági válság elkezdődött. Nem várhatunk - ami Magyarországon történt, az nem történhet meg Szlovákiában.
Paks II-ben is változás jöhet. 
