Úgy tűnik, hogy néhány, gyorsan fogyatkozó négyzetkilométeren kívül az orosz – és észak-koreai – erők sikeresen felszámolták az ukránok kurszki hídfőállását, azaz kiszorították a nemzetközi jog által is orosz területnek elismert határokon belülről az ukrán katonákat.
Nem lehet kérdés, hogy a kurszki „zseb” elvesztése súlyos áldozatokkal járt az ukrán haderőnek, amely az emberveszteség mellett relatíve nagy mennyiségű értékes eszközt, például harckocsikat, gyalogsági harcjárműveket is vesztett el vagy kényszerült hátrahagyni.
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azonban úgy látszik, ez nem volt elegendően nagy győzelem, ugyanis múlt héten, március 13-án kijelentette, hogy jelentős ukrán erőket kerítettek be az oroszok kurszki területen, és e katonáknak nincs más választásuk, mint a „megadás vagy a halál”.
Ugyan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt következetesen tagadta – miközben elismerte, hogy csapatai „nagyon nehéz helyzetbe kerültek” Kurszkban – Donald Trump amerikai elnök többször is tényként ismételte el Putyin állítását. Március 14-én például azt kérte Putyintól, hogy „kímélje meg” a „teljesen bekerített” több ezer ukrán katona életét, majd még e hét hétfőn is bekerített ukrán csapatokról beszélt a washingtoni Kennedy Centerben tartott beszédében, sőt egy kedden a Fox News-nak adott interjújában is.
Putyin szava többet ér, mint a CIA-é?
Ebben az a megdöbbentő, hogy a Reuters csütörtökön „exkluzívként” megjelenített anyagában a helyzetet jól ismerő forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek, köztük a CIA is már a múlt héten közölte a Fehér Házzal, hogy helyzetértékelésük szerint nincs szó nagyobb létszámban bekerített ukrán erőkről.
Amerikai és európai hírszerzési források is leszögezték, semmi jelét nem látják annak, hogy nagy létszámban kerítettek volna be az orosz erők ukrán katonákat. Erre jutottak a CSIS, illetve az ISW kutatóközpont, valamint a nyílt forrásból – például az orosz közösségi médiában megjelenő háborús bloggerek által összegyűjtött információkból is – dolgozó elemzők is.
„Egyértelműen állíthatom, hogy az amerikai elnök által hangoztatott és a magyar sajtó moszkovita elemei által is átvett ’több ezer’ bekerített ukrán katonáról szóló hírek alaptalanok. A művelet korántsem tervszerűen zajlott, és bizony, legalább 2, de inkább 3 századnyi veszteséget szenvedtek az ukránok. De egy ilyen művelet során ez még az elfogadható szinten belül van, mind a nyugati, mind az orosz szabályzatok szerint”
– összegez Takács Márk, egykori százados, katonai szakértő is az eseményeket elemző posztjában (az orosz offenzíva sikerének okairól, az ukrán visszavonulásról az alábbi videóban is beszél).
Kijelenthető tehát, hogy Putyin hazudott, amikor több ezer bekerített ukrán katonáról beszélt. (Azt senki sem vitatja, hogy néhány fős ukrán egységek, egyes katonák maradhattak az oroszok által visszafoglalt területeken, sem azt, hogy közülük aztán nem mindenkinek sikerült elverekednie magát az ukrán vonalakig).
Betalál a dezinformáció?
Persze ebben önmagában nem sok újdonság van, az orosz hivatalos források rutinszerűen közölnek hazugságokat a háborúval (is) kapcsolatban. Mindez része az orosz dezinformációs hadviselésnek is, amelynek most az egyik célja az, hogy világszerte azt a benyomást keltsék a közvéleményben és a politikai vezetőkben is, hogy Oroszország a győzelem kapujában van.
„Ez valószínűleg része Putyin azon erőfeszítésének, hogy rámutasson: Oroszország nyerésben van, az ellenállás haszontalan, elkerülhetetlen, hogy Oroszország nagyobb ereje elhozza az orosz fegyverek győzelmét. Ez az üzenet termékeny talajra talál Trumpnál”
- fogalmazott a Reutersnek Mark Cancian, nyugalmazott tengerészgyalogos ezredes, a CSIS vezető tanácsadója, aki szerint valójában mindkét oldal továbbra is manővereket hajt végre, hogy jobb helyzetbe kerüljön.
Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium
De míg az egyszerű hírfogyasztók tömegeitől nehezen lehet elvárni, hogy eligazodjanak az információk és dezinformációk rájuk ömlő áradatában, Donald Trumpnak megvan az az előnye, hogy a világ legjobb lehetőségeivel rendelkező hírszerző ügynökségeinek értékeléseit felhasználva alakítsa ki álláspontját. Az, hogy az amerikai elnök nyilvánosan is az orosz elnök helyzetértékelését osztja saját hírszerző ügynökségei helyett, tovább fokozza azokat az aggodalmakat, hogy Trump az orosz dezinformáció hatása alá kerülhetett (erről beszélt egyébként Zelenszkij is, még a balul sikerült washingtoni találkozójuk előtt, ezzel láthatóan megsértve Trumpot, aki válaszul diktátornak nevezte az ukrán elnököt).
Kérdés, hogy a helyzet valótlan információkra alapuló értékelése mennyiben befolyásolja a Trump-adminisztráció „béketeremtő” erőfeszítéseit. Tény, hogy keddi telefonbeszélgetésük során Vlagyimir Putyin gyakorlatilag elutasította az amerikai elnök 30 napos tűzszünetre tett javaslatát, és ugyan Trump korábban erre az esetre kemény választ, súlyos további, Oroszországra kivetett szankciókat ígért, ebből egyelőre nem lett semmi – talán azért is, mert az amerikai elnök, úgy tűnik, valóban azt hiszi, hogy Putyin lapjai jóval erősebbek, mint a valóságban.
A Reuters az ügyet firtató kérdéseire nem válaszolt sem az amerikai nemzetbiztonsági tanács, sem a Fehér Ház, sem a CIA, sem a hírszerző ügynökségeket felügyelő hivatal vezetőjének irodája.
Indonéziában lehet a feltételezések szerint. 
