Az ukrán elnök kedd esti kijevi sajtótájékoztatóján arra utalt, hogy a katolikus egyházfő vasárnap aggodalmát fejezte ki az ukrajnai vallásszabadság helyzetével kapcsolatban, miután Kijevben elfogadták a Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház betiltását lehetővé tevő törvényt - írja az MTI.
Zelenszkij szerint Moszkva befolyással van különböző vallási intézményekre Európában, ezért Kijevnek szüntelenül ismertetnie kell a valós tényállást. "Ha valaki nem jár el körültekintően a tájékozódásban, mindenütt Oroszországból származó információval szembesül" - vélte az ukrán elnök.
Ferenc pápa nyilatkozatában leszögezte, hogy az imádkozás nem bűncselekmény. "Hagyjuk imádkozni, aki imádkozni akar abban az egyházban, amit sajátjának tart. Kérem, egyetlen keresztény egyház se töröltessék el közvetlenül vagy közvetetten. El a kezekkel az egyházaktól!" - hangoztatta a pápa.
Fotó: ukrán Elnöki Hivatal
Zelenszkij a hétvégén hangsúlyozta, hogy a törvény megvédi "az ukrán ortodoxiát a Moszkvától való függéstől, és garantálja az ukrán nép szent helyeinek tiszteletben tartását".
A vitatott törvény lehetőséget nyújt arra, hogy Oroszországgal való kapcsolatai miatt egy vallási közösséget vagy szervezetet betiltsanak Ukrajnában.
A törvényt a vallásszabadság védelmének nevében az Egyházak Világtanácsa is bírálta.
Az Ukrán Ortodox Egyház papjai közül 2022 óta már legalább kéttucatnyit ítéltek el az orosz titkosszolgálatnak való kémkedés és Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának támogatása címén.
Az ukránok többsége ortodox keresztény, de az ortodox közösség két külön egyházra esett szét: az egyik Moszkva fennhatóságát ismeri el, a másik pedig független, amelynek Konstantinápoly 2019-ben megadta az úgynevezett autokefál státuszt. A kedden megszavazott törvény, amelyet Zelenszkij aláírt, kitiltja ukrán területről az orosz ortodox egyházat, egy kormánybizottság pedig listát állít össze ennek "leányszervezeteiről", amelyeknek működését nem engedélyezik tovább.
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
