Az adóztatás, a bankszanálás, valamint az Európai Unió idei költségvetésének kérdésében sikerült előrelépniük az Európai Unió pénzügyminisztereinek - jelentette ki a megbeszélések után Michael Noonan, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Írország pénzügyminisztere.
A betétesek pénzén mentenék a bankokat
Az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásának napirendjén az egyik leghangsúlyosabb pont az a bankunió szempontjából kulcskérdésnek tekintett irányelvtervezet volt, amely azt határozná meg, hogyan kezeljék a tagállamok bajba jutott bankjaikat. A cél az volna, hogy ennek költségeiből minél kevesebbet kelljen közpénzből fedezni, hogy az adófizetőknek ez minél kevesebbe kerüljön. Abban viszont egyelőre nem látszik egyetértés, hogy azok közül, akik a bankra bízták a pénzüket, kiknek a pénzét hogyan lehet a helyzet rendezéséhez felhasználni.
Az ülésen Magyarországot képviselő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta: az vitán felül áll, hogy a 100 ezer eurót meg nem haladó betéteket 100 százalékig garantálni kell, az ennél nagyobb betétek kezelésére, esetleges felhasználására viszont több javaslat is elhangzott.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Noonan úgy fogalmazott, hogy a 100 ezer euró alatti betét "szent és sérthetetlen", és a jövőben is az lesz, a tagállamok viszont egyetértettek abban, hogy a 100 ezer eurót meghaladó betétek bevonhatók a bank helyzetének rendezésébe, de csak ha minden más eszköz kimerült, a rendezési hierarchia legvégén.
Megszüntetnék az adóelkerülést
A tanács keddi ülésén megadta a felhatalmazást az Európai Bizottságnak, hogy tárgyalásokat kezdjen Svájccal, Liechtensteinnel, Monacóval, Andorrával és San Marinóval a megtakarításokból származó jövedelmek megadóztatásáról kötött korábbi egyezmény módosításáról. Az uniós tagállamoknak viszont - Ausztria és Luxemburg ellenállása miatt - nem sikerült megállapodniuk az erre vonatkozó uniós irányelv módosításáról.
A tanácskozás napirendjén az adóelkerülés elleni uniós fellépés is szerepelt. Ez a jövő heti uniós csúcs egyik fő témája is lesz, a bizottság pedig decemberben állt elő egy összesen 34 intézkedést tartalmazó javaslattal, az adócsalás, az adóelkerülés és az agresszív adótervezés visszaszorítása érdekében.
"Amit ma sikerült elérni, az előrelépésnek tekinthető, remélem, hogy a jövő héten az állam- és kormányfők olyan megállapodásra jutnak majd, amely joggal lesz nevezhető hatalmas ugrásnak" - kommentálta a miniszterek tanácskozását Algirdas Semeta, a bizottság adóügyekért felelős tagja.
A magyar nemzetgazdasági miniszter ebben a kérdésben rámutatott, hogy Magyarországon az elmúlt 3 évben a magyar adórendszer jelentős változáson ment keresztül, a munkára, a jövedelemre rakodó adók mérséklődtek, csökkent a társasági adó és a kisvállalkozásokat terhelő adó, közben pedig a fogyasztási típusú adók mértéke emelkedett.
A miniszter szerint az a legfontosabb, hogy uniós szinten csak olyan változások legyenek, amelyek ezeket a változtatásokat nem fordítják vissza.
Varga Mihály kifejtette: Magyarország számára is fontos, hogy az adóelkerülő technikák megszűnjenek, és az eltitkolt, illegális, adózatlan jövedelmek nyilvánossá váljanak - ezért Magyarország maximálisan támogatja a bizottságnak azokat a kezdeményezéseit, amelyek unión kívüli országokkal szemben közös fellépést sürgetnek. De Magyarország önállóan is tesz lépéseket annak érdekében, hogy ezek a betétek nyilvánosságra kerüljenek. Varga Mihály emlékeztetett, Svájc például késznek mutatkozik, hogy egyes adatokat nyilvánosságra hozzon, de ez nem jelent teljes körű adatszolgáltatást.
"Nekünk az lenne a célunk, hogy minden olyan adat nyilvánosságra kerüljön, ahol a legkisebb gyanúja van annak, hogy valamilyen nem adózott, adóelkerülésből származó jövedelmet helyeztek el svájci bankszámlán" - jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter.
Az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozásukon az idei uniós büdzsé 7,3 milliárd eurós kiegészítését is elfogadták, amelyből a bizottság a tavalyról 2013-ra áthozott tételek egy részét fogja fedezni.
Betétesek pénzéből mentené a bankokat az unió
Több javaslat is van a bajba jutott bankok megmentésére, de az szinte biztosnak látszik, hogy közpénzből akarnak a legkevesebbet költeni a tagországok a bankmentésre. Bár egyelőre nincs megállapodás róla, de a betétesek pénzének egy részét is felhasználnák.
A BÉT részvényindexe ugyan a 0,50 pontos pluszos nyitás után csökkent, ám ebből a kereskedés két és fél órája után még mindig megtartott 0,1 százalékot. 
