Az integrált takarékok mintegy 500-600 milliárd forint szabad likviditással rendelkeznek, a hálózat a teljes magyar bankszektor forintbetéteinek nagyjából 10 százalékát gyűjtötte össze, hiteloldalon ugyanakkor 4 százalék a piaci részesedése.
A takarékok által összegyűjtött betétek zöme azonban a terveket kétségbe vonók érvei szerint jelenleg nem likvidek, legnagyobb részük - a Takarékbankon és a Takarékbrókeren keresztül - állampapírokban áll. Amennyiben tehát a kormány valóban a kkv-hitelezés felfuttatására használná e forrásokat, le kell mondania arról, hogy a pénz közvetlenül az államot hitelezze.
Gondot okozhat emellett a takarékok egyenkénti hitelezési korlátja is: bár az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) hálózatában ma minden tag messzemenően megfelel a szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó tőkekövetelményeknek, a prudenciális hitelezési szabályok miatt több kisebb takarék kényszerülhet fúzióra a nagyobb hiteldinamika érdekében.
A koncepció harmadik - talán legfőbb akadálya -, hogy a jelenlegi gazdálkodási környezetben a cégek nem igazán akarnak vagy mernek beruházni - írja az újság.
A TakarékBankban az állam tavaly vásárolt kisebbségi részesedést.
A kormány célja a takarékokkal: a cégek hitelezése nem fog menni?
Több szakértő is kétségbe vonja azon kormányzati tervek megvalósíthatóságát, amelyek szerint a takarékokra lehetne építeni a kis- és középvállalkozói hitelezést - írja a csütörtöki Napi Gazdaság.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 426,19 pontos, 0,42 százalékos emelkedéssel, 102 816,02 ponton zárt szerdán. 
