Dicséretesen rapid módon reagált a kormány arra, hogy fennállt a veszélye, a ma esti banki zárásokig megadott határidő leteltekor még mintegy egymillió ügyfél – csaknem fele-fele részben magán és vállalati – maradhat, aki nem egyeztette az adatait, noha azt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény kötelezően előírta a számukra.
Márpedig aki ezt nem teszi meg, annak megbízásait az adott bankok, takarékszövetkezetek és az egyéb kötelezett pénzügyi intézmények (a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező önkéntes egészség- és nyudíjpénztárak, befektetési szolgáltatók, valamint biztosítók is, utóbbiak életbiztosítási tevékenységük tekintetében) nem teljesíthetik, egészen addig, amíg az azonosítás meg nem történik. Vagy úgy, hogy az ügyfél személyesen befárad egy bankfiókba, vagy úgy, hogy postai úton elküldi hitelintézetének az azonosításhoz szükséges dokumentumok hiteles másolatát.
Ezt elkerülendő, lépett gyorsan a kormány. Az Mfor.hu a június 20-ai kormányinfón vetette fel, hogy – tekintve a függőben lévő azonosítások jelentős mennyiségét és a határidő közelségét – lehetséges-e halasztás. Amire Gulyás Gergely miniszter azt válaszolta, amennyiben a bankok úgy értékelik, hogy a határidő túl szoros, marad még rendezetlen státuszú ügyfél, és emiatt kezdeményezik a határidő módosítását, akkor a kormány nyitott lesz erre. Mivel mindössze egy rendelet módosítására van szükség, ezért a hátralévő néhány napba beleférne a jogszabály rendezése – tette hozzá a miniszter.
A probléma súlyosságát jelzi, hogy alig húsz perccel később a Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente le is csapott a kínálkozó lehetőségre, s lapunk megkeresésére közölte: szeptember 30-áig kéri a kormánytól a banki azonosítás elhalasztását. Ezt még aznap írásban el is küldte, amire a kormány már másnap be is terjesztette törvénymódosító javaslatát az Országgyűléshez. Vagyis alig valamivel több, mint huszonnégy órával az Mfor.hu felvetését és az arra adott miniszteri választ követően.
Más kérdés, hogy attól kezdve már némi homok került az addig kiválóan működő gépezetbe. Az első zökkenőt az okozta, hogy a kormány a kértnél egy hónappal kevesebbet, kettőt is elégségesnek tartott a még nem azonosított ügyfelek átvilágítási kötelezettségének teljesítéséhez. Ez még tavasszal, ősszel, télen talán megoldható is lett volna, csakhogy ez az ominózus, augusztus 31-ei határidővel végződő plusz két hónap pont a nyári szabadságolások idejére esett volna. Egy olyan szezonban, amikor a bankok amúgy is a szokásosnál elfoglaltabbak: a kormány július 1-jétől hatályos családvédelmi akcióterve miatt rengeteg ügyféligény zúdulhat rájuk. Így hiába mentesültek az azonnali átutalás eredetileg ugyancsak július 1-jére tervezett indulása alól azzal, hogy azt 2020. március 2-áig kitolták, még így is bőven maradt tennivalójuk.
Ezt az újabb veszélyt ismerték fel a kormánypárti képviselők, amikor egy gyors módosító indítvánnyal további két hónappal, október 31-ére javasolták megtoldani a kötelező ügyfélazonosítások határidejét. Hogy miért pont addig, arra csak találgatások vannak. A legtöbbek által hangoztatott verzió szerint, ha már halasztottak, akkor nem tartották szerencsésnek a szeptember 30-ai dátumot, mivel a várhatóan októberre (de hagyományosan még az 1956-os forradalom évfordulója előtti napra) kiírandó önkormányzati választások előtt nem kellene megkockáztatni, hogy azonosítatlan ügyfelek garmadája elégedetlenkedik amiatt, hogy nem fér hozzá a számláján lévő összegekhez.
A képviselők tehát az áldásukat adták az október 31-ére, aminek azonban a bankok csak rövid ideig tudtak örülni. Egyúttal ugyanis egy új kötelezettségük is keletkezett, nevezetesen, hogy a törvénymódosítás hatálybalépését követő harmadik munkanap végéig írásban vagy a szerződésben meghatározott módon tájékoztatni kell a még nem azonosított ügyfeleket arról, mit kell tenniük. Mivel a törvénymódosítást kedden délután Áder János köztársasági elnök ki is hirdette, így az még aznap 18 órakor hatályba is lépett, ezt azt jelenti, hogy a bankoknak legkésőbb június 28-án, azaz e hét pénteken délutánig ki kell értesíteniük az érintett klienseiket.
Egy olyan időszakban, amikor készülnek a már említett családvédelmi akcióterv – mindenekelőtt a babaváró hitel – miatt július 1-étől, hétfőtől várható rohamára. Miközben ne feledjük, hogy éppen most fejeződik be az év első fele, az ilyenkor szokásos zárlati munkák amúgy is rengeteg terhet rónak a hitelintézetekre. Nem beszélve arról, hogy nem kevés pluszköltséget jelent az ügyfelek papíralapú kiértesítése, mivel azt például már képtelenség „becsempészni” a havi számlakivonatokba – érzékeltetették az Mfor.hu-val több banknál is, miért nem őszinte a mosolyuk.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
