Az EKB elnöke szerelmes az LTRO-ba

Bizakodó maradt az euróövezeti válság kimenetelével kapcsolatban az Európai Központi Bank elnöke. Mario Draghi a kamatdöntő ülés után azt mondta, hogy látszik a kiút és egyelőre nincsenek újabb aggasztó fejlemények. Az EKB elnöke továbbra is nagy esélyt lát arra, hogy a második félévben elindulnak az eurózóna gazdaságai. A jegybankár különös figyelmet szentelt a hetekkel ezelőtt bevezetett három éves likviditás-javító intézkedésnek, az úgynevezett LTRO-nak (long-term refinancing operation), aminek szerinte megkérdőjelezhetetlen a haszna.

Az elmúlt héttel már 800 európai bankra terjedt ki a 700 milliárd dolláros LTRO, aminek az a lényege, hogy az EKB-től három évre szóló kedvezményes kölcsönt kapnak a pénzintézetek, amelyek ezt befektetve egyrészt haszonra tesznek szert a kamatkülönbözetből, másrészt az EKB szándékai szerint erős támaszt nyújtanak a perifériás euróövezeti országok állampapír-piacainak vevői oldalán. Az EKB egyébként nem változtatott az 1 százalékos irányadó kamaton és nem jelentett be változtatást a korábban elkezdett monetáris politikában.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta Mario Draghi, hogy fel sem merült az irányadó kamatszint megváltoztatása, ami arra utal, hogy az EKB egyelőre nem is szándékozik megváltoztatni a rátát. Korábbi nyilatkozataiban Draghi már egyértelművé tette, hogy nem tart az inflációtól a lassuló gazdaságok és a gyenge kereslet miatt, viszont az alacsony kamatszintet elengedhetetlennek tartja a válságból való kilábaláshoz. Draghi sajtótájékoztatóján tehát elmaradt a meglepetés, a közben jelentősen javuló hangulat annak köszönhető, hogy a piacok megelőlegezték a ma egész nap tartó görög kötvénycsere-program sikerét.

Az EKB kormányzótanácsa közben kiadott egy közleményt, amely szerint a további bejelentésig elfogadják a görög állam által a hiány fedezésére szolgáló eszközöket (elsősorban állampapírokat), anélkül, hogy a minimális hitelminősítői besorolást is megkövetelnék. A közlemény, amely bizalomról tanúskodik, tartalmazza azt is, hogy az EKB tavaly július 21-én döntött a visszavásárlási programról és október 26-án fogadta el azt több más intézkedéssel együtt. A visszavásárlási program biztosítékának az EFSF által kibocsátott 35 milliárd euró értékű kötvényt nevezte meg az EKB közleménye.