Az MNB az ügyben a feltárt bizonyítékok alapján megállapította, hogy B. Zoltán 2018. január és június között egyes részvényeket érintően számos, átlagostól eltérő, az indikatív árat nagymértékben befolyásoló eladási megbízást, illetve megbízásmódosítást adott a kereskedés nyilvános ajánlatgyűjtési szakaszában.
A kiszűrt ajánlatokat utóbb, még az ármeghatározás és a tényleges kereskedés előtt azonban visszavonta vagy a teljesülés kizárása érdekében módosította, tehát tényleges ügyletkötésre egyik esetben sem került sor.
A magánszemély megbízásai mögött – mint azt az eljárás során elismerte – nem volt valós eladási szándék, csupán a piaci szereplőket akarta „tesztelni”, saját megfogalmazása szerint „piaci hecc”-ként tekintett a vizsgált megbízásokra. A valós ügyletkötési szándék nélküli (és nyilvános információvá váló) ajánlatai az indikatív árat azonban jelentős mértékben elmozdították, így alkalmasak voltak arra, hogy félrevezessék a befektetőket a keresleti-kínálati viszonyokról, különösen a részvényárfolyamok alakulásáról.
Ez is piaci manipuláció
Piaci manipulációnak tekintendő ugyanis – a szándéktól függetlenül – minden olyan ügyletkötés, eladási vagy vételi megbízás, amely a pénzügyi eszközök keresleti-kínálati viszonyait, illetve annak árát érintően hamis vagy félrevezető jelzést ad vagy adhat, befolyásolva ezzel a befektetők befektetési döntéseit. A tőkepiac zavartalan működésének biztosítása érdekében az ilyen megbízások nem megengedettek a tőkepiacon. Az MNB a piacmonitoring tevékenysége keretében ezért – kiemelten a tiltott bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció kiszűrése érdekében – folyamatosan elemzi és értékeli a BÉT-en kötött ügyleteket.
Ezt közölte legalábbis az ukrán hadsereg. 
