Osztrák lapértesülés szerint megvizsgálja az Európai Bizottság az Osztrák Nemzeti Bank egy készülő irányelvét, amely a Kelet-Európában, köztük Magyarországon aktív osztrák nagybankok hitelezési gyakorlatára vonatkozna. Miután több kelet-európai ország pénzügyminisztere tiltakozó levelet juttatott el az Európai Bizottsághoz, a brüsszeli testület most megvizsgálja a tervezett osztrák irányelvet - írta a Der Standard, jól értesült körökre hivatkozva. A szabályozás a tőke szabad áramlásának elvét sértheti a lap szerint.
A lapértesülés szerint az érintett országokban nehezményezték, hogy Bécs előzetes egyeztetés nélkül jelentette be a szabályozást. A cikk név szerint említette Budapestet és Bukarestet, mint ahol "sokan aggódnak amiatt, hogy a tervezett intézkedések fékezhetik a hitelezést és ezzel a gazdaságot". Bírálatokat fogalmazott meg a lap szerint az EBRD is. A Der Standard úgy tudja, hogy szerdán Bécsben az FMA tájékoztatást tart a régió 17 országának felügyeleti szervei számára.
A bizottság közelebbről azt az előírást veszi górcső alá, amely szerint a hitel-betét mutató a jövőben nem haladhatná meg a 110 százalékot. Ez az arányszám a 2012 január elseje utáni üzletkötésekre vonatkozna és az osztrák felügyeleti szervek közlése szerint a leányvállatok refinanszírozási struktúrájának erősítését célozná. Az Osztrák Nemzeti Bank és az Osztrák Pénzpiaci Felügyelet novemberben jelentette be, hogy új fenntarthatósági irányelveket dolgoztak ki a leányvállalataik révén közép- és délkelet-európai kitettséggel rendelkező három legnagyobb osztrák bank - a Raiffeisen Bank International, az Erste Bank és az UniCredit csoporthoz tartozó Bank Austria - számára.
Az irányelvekhez tartozik az is, hogy a tőkemegfelelési mutatóra vonatkozó Bázel III-rendelkezéseket átmeneti időszak nélkül, már 2013. január elsejétől teljes egészében érvényesíteniük kell a bankcsoportoknak. Emellett 2016. január elsejétől további, három százalékig terjedő törzstőke-puffer (Tier-1) írnak elő számukra, ennek mértéke az üzleti modell kockázati jellemzőitől függ majd. A végleges és részletes szabályozást eredetileg még az elmúlt év vége előtt ki akarták hirdetni. A Der Standard értesülése szerint a hivatalos közzététel a tervek okozta felzúdulás miatt késlekedik.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
