Az év eddigi részében elszenvedett nettó közel másfél milliárd eurós veszteségét különösen a román és a magyar szegmensének köszönheti a csoport - ezzel indítja a részvényesekhez írt üzenetét az ausztriai központú Erste-csoport harmadik negyedévi jelentésében az Erste-vezér Andreas Treichl. A magyar szegmens ehhez különösen azzal a 360,8 millió euróval járult hozzá, amit az Országgyűlés által idén elfogadott devizaheteles törvényből fakadó költségek fedezésére kellett félretennie az Erstének.
Az még nem biztos, hogy a magyarországi devizahiteles-törvény hatásai céltartalékként vagy egyéb működési eredményként kerülnek beszámolásra (a teljes hatást 350-400 millió euróra becsli a bank, amiből 360,8 millió euró már leírásra került).
| A magyar Raiffeisen vezérigazgatója korábban arról beszélt, hogy náluk 240 millió eurós veszteséget okozhat a devizahiteles-törvény. Részletek>> |
Treichl üzenetében azt írja, a devizában denominált hitelek kényszerű forintra konvertálásáról zajló politikai vita még nem zárult le, ugyanakkor egy ilyen fejlemény nem esne az Alkotmánybíróság döntési körén belülre. A hitelkonverzió egyébként jelenleg az a kérdés, amire az Erste-csoport befektetői jelenleg a leginkább odafigyelnek. A csoport várakozásai szerint a devizahitelek ügyét Magyarországon 2015-re végleg lezárják.
Beütött a devizahiteles törvény
Az Erste Group Bank AG vezérigazgatója azt is megjegyzi, hogy noha a Magyarország mellett Ausztria és Szlovákia által is kivetett speciálisan bankokra vonatkozó adók összege idén alacsonyabb a tavalyinál, de összesen 208 millió euróval így is csökkentették az eredményt. A magyar szegmenst sújtó teher ugyan cirka kilenc millió eurót esett a tavalyi értékhez képest, de még így 81,8 millió euróra rúg. Ebből a teljes évi bankadó 47,9 milliót tesz ki, 27,3 millió euró pedig a tranzakciós adónak köszönhető.
|
| Erste Bank, 1940 (Fotó: Erste Group) |
Az Erste magyarországi szegmense az idei első három negyedévben 191,4 millió euró üzemi eredmény mellett pedig 101,9 millió euró nem piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök értékvesztéséből származó nettó veszteséget szenvedett el, ami eltörpül a 450,3 millió eurós negatív értékű egyéb üzemi eredmény mellett - ebbe épült be a devizahiteles törvény miatt leírt 360,8 millió euró.
Kellemetlen kilátások
Az Erste-csoportnál kilátási előrejelzésük szerint 1,4-1,6 milliárd eurós nettó veszteség jelentkezik 2014-ben; a magyarországi szegmensben pedig a kockázati költségek 2016-ig fokozatosan 150-200 bázisponton normalizálódnak az átlagos bruttó ügyfélhitelekhez viszonyítva, feltételezve, hogy az összes kormányzati intézkedés végrehajtásra kerül 2014-ben, valamint kisebb, de fenntartható működési eredmény jelentkezik a nettó kamatbevételek csökkenése nyomán.
| A devizahiteles- vagy elszámolási törvénnyel kapcsolatos problémákról itt talál részleteket>> |
A kilátási előrejelzés szerint a csoportszintű kockázati költségek 2,1-2,4 milliárd eurót fognak kitenni annak függvényében, hogy a magyarországi devizahiteles törvény hatásai céltartalékként vagy egyéb működési eredményként kerülnek beszámolásra. Az előrejelzésben nem szerepel a lakossági devizahitelek esetlegesen kedvezményes devizaárfolyamon történő átváltásának hatása - ezt az eshetőséget az Erste valószínűtlennek, de lehetségesnek tartja.
A csoport sajtóközleménye ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az Erste Group üzemi eredménye és nettó nyeresége egyaránt megfelel az előrejelzéseknek; a bankcsoport stabil tőkebázisról tett tanúbizonyságot, emellett a hitelkihelyezések növekedése várható a rossz hitelek nagyarányú leépítése mellett.
Hogy lehet 8 százalék a GDP-deflátor, ha az infláció csak 3,7 százalék? Így akarnak megfelelni a stabilitási törvény által előírt kötelezettségnek? 
