A fideszes Papcsák Ferenc, az albizottság elnöke az ülésen kifejtette: a korábbi meghallgatások során kiderült, hogy mindenki szerette volna eltolni magától a felelősséget; az előző kormányzati ciklus szocialista kormányait jelentős felelősség terheli, amiért nem avatkoztak közbe. Hangsúlyozta: nem igaz, hogy az állami kamattámogatás óriási hatást gyakorolt volna a költségvetésre, hiszen annak a GDP-hez mérten 2002-ben még 0,1 százalékos aránya 2010-re 0,7 százalékot tett volna ki, ezzel szemben a családokat terhelő, 2002-ben még 300 milliárd forintos devizahitel-állomány 2010-re 6600 milliárd forintra, a GDP 24 százalékára duzzadt.
Ha egységes, erős pénzügyi felügyeleti rendszer lett volna, a családok nem kerültek volna a mostani nehéz helyzetbe. Nem véletlen, hogy tavaly év végén ő maga kezdeményezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lehetséges összevonását - mondta Papcsák Ferenc. A PSZÁF státusát, amely alkotmányos szerv volt, lényegében degradálták, kormányzati szervvé minősítették, ezáltal beavatkozási lehetőségei is csökkentek. Az MNB, bár többször jelezte a problémát a kormánynak, nem tudott megfelelő eszközökkel hatni - összegezte a jelentés nyomán.
Munkája során a Magyar Bankszövetség elnökeit is meghallgatta az albizottság. Ennek kapcsán Papcsák Ferenc kiemelte, hogy a szervezet jelenlegi elnöke, Patai Mihály lényegében elnézést kért a családoktól, ami "nagyon jólesett", de "késő bánat", mert ezt korábban kellett volna megtenni.
Nyilvánvalóan a polgároknak is van felelősségük, mert el lehet várni tőlük a nagyobb tájékozottságot, körültekintést - mondta az albizottság elnöke. A legnagyobb felelősség azonban az előző kormányzati ciklus pénzügyi ágazattal foglalkozó szereplőit terheli. Az állami pénzügyi fogyasztóvédelmi és a tisztességes versenyt vizsgáló állami szervezetek is súlyos mulasztást követtek el, ugyanis amikor látták, hogy a lakástámogatási rendszer megszűnésével az emberek belesodródtak ebbe a helyzetbe, összehangolt fellépésre lett volna szükség.
Steiner Pál (MSZP) kifejtette, a devizahitel konstrukciót nem a szocialista kormány találta ki, ez szerinte jelentős csúsztatás és elfogultság; valamennyi kormány tevékenységét minősíteni kellett volna e tekintetben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világon jelenleg nincs olyan számítási modell, amellyel tíz évre előre ki lehetne számolni az árfolyamkockázatot. Szakmailag kifogásolható e probléma kormányzati felelősségi körbe utalása - jelentette ki. A hitelnyújtók kétségtelenül monopolhelyzetben vannak, a jogalkotónak e téren nagy feladatai vannak, ezért is javasolta az MSZP a hitelfelvevők számára a kötelező jogi képviselet biztosítását vagy például a magáncsőd jogintézményének bevezetését.
A Jobbik szerint egy pénzügyi képzettséggel nem rendelkező magánszemély nem lehet annak a képességnek a birtokában, hogy egy húszéves futamidejű hitelnél a várható kamatpályát, árfolyamkockázatokat mérlegelje, s annak alapján döntsön. A Jobbik egyetért a PSZÁF és az MNB összevonásával.
Az albizottság a kormány számára megfogalmazott javaslatok közül támogatta a magáncsőd jogintézményének bevezetését, a pénzügyi alapismeretek hangsúlyos beépítését az alap- és középfokú oktatásba; a pénzügyi felügyelet és a versenyhatóság fogyasztóvédelmi tevékenységének összehangolását. Annak megvizsgálását, hogyan lehetne kiterjeszteni az állami segítségnyújtást azokra, akik nem pénzintézettel, hanem pénzügyi szolgáltatókkal kötöttek szerződést, és képzettségi követelmények támasztását a hitelközvetítő társaságokkal szemben (szakirányú felsőfokú, egyetemi végzettség, szakmai gyakorlat).
Kína 66 milliárd jüanos hitelkeretet nyújt Latin-Amerikának a térség fejlesztésének támogatására – jelentette be Hszi Csin-ping kínai államfő. 
