Három, bankoktól kapott elszámolási és forintosítási tájékoztató. MTI Fotó: Balázs Attila

A másodfokú bíróság ítélete szerint a bankok 2010. november 27. és 2014. július 19. közötti időszakban érvényes általános szerződési feltételeinek (ászf) egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai nem feleltek meg az átláthatóság és egyértelmű megfogalmazás elvének.

Ezért ment nekik a jegybank

A felperes Magyar Nemzeti Bank (MNB) törvényi felhatalmazás alapján azért indított közérdekű keresettel pert a pénzintézetekkel szemben, hogy a bíróság állapítsa meg: az érintett pénzügyi intézmények 2010. november 26-át követően közzétett, fogyasztókkal megkötött, forint vagy deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződéseinél alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf), vagy a korábbi ászf-ek módosításai, amelyek az ügyfelekkel szemben hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást tettek lehetővé, tisztességtelenek és ezért érvénytelenek.

Az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú emelés esetén a bankoknak elszámolási kötelezettségük keletkezik valamennyi olyan fogyasztóval, azaz hitelfelvevő ügyféllel szemben, akiknél az adott kikötést alkalmazták.

Tisztességtelen és érvénytelen

A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a per tárgyai az ászf-ek azon kikötései voltak, amelyek egyoldalú kamat-, díj-, vagy költségemelést tettek lehetővé a bankok számára. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a bankok ászf-jeiben az ezekre vonatkozó pontok, illetve kikötések nem világosak, nem átláthatóak, nem egyértelműek, ezért tisztességtelenek és így érvénytelenek.