Elhatározták viszont, hogy jövő héten - még az év végi állam- és kormányfői értekezlet előtt - újabb találkozót tartanak a témáról. Luis de Guindos spanyol pénzügyminiszter azt mondta, biztos abban, hogy a jövő szerdára tervezett ülésen már megszületik a megállapodás. Francia kollégája, Pierre Moscovici úgy nyilatkozott, hogy az út 95 százalékát már megtették.
Az elnöklő litván Rimantas Sadzius csak annyit mondott, hogy a munkát még nem fejezték be.
A következő években létrehozandó bankunió célja elsősorban az, hogy megerősítsék az ágazatra vonatkozó szabályozást, és elejét vegyék, hogy egy esetleges újabb pénzügyi válság esetén ismét nemzetközi mentőcsomagokat vegyenek igénybe a bajba került bankok megsegítésére.
A német Wolfgang Schäuble az új rendszert illetően azt a célkitűzést említette az első helyen, hogy amennyiben egy bank nehéz helyzetbe kerül, annak költségeit ne az adófizetők, hanem a hitelezők és a befektetők viseljék.
A mostani találkozón egyebek között arról a feltételrendszerről tárgyaltak, amely a kockázatos helyzetűvé vált bankok sorsát szabályozza. Ennek keretében létrehoznának egy pénzalapot is, amely jelentős mértékben mentesítené az állami költségvetéseket a bankmentések terhének viselésétől.
A miniszterek már korábban megállapodtak az euróövezeti bankokat felügyelő uniós mechanizmusról.
Egyre közelebb: ne a lakosság fizessen a bajba jutott bankokért
Nem jutottak el a megállapodásig az európai uniós tagországok pénzügyminiszterei kedd éjjel a bankunió még nyitott kérdéseiről, de tovább közeledtek a kompromisszum felé - derül ki a résztvevők ülés után adott nyilatkozataiból.
Kevesebb mérés, kevesebb szabadnap. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
