Az eredmény elsősorban a forint 2011 évi gyengüléséből és a végtörlesztéshez kapcsolódó euró eladásokból származott.
Az MNB eredménye azonban nem használható a jegybanki működés sikerességének mérőszámaként - hangsúlyozta az elnök.Tavaly az MNB működési költségei 12 milliárd forint alatt maradtak, amire 1997 óta nem volt példa - közölte az elnök.
A jegybanknak 2011-ben 13,6 milliárd forint nyeresége képződött, az eredményt elsősorban a forint 2011 során bekövetkezett gyengüléséből és a végtörlesztéshez kapcsolódó euró eladásokból származó nyereség javította. Ezzel párhuzamosan az egyéb eredménytényezőkből származó nettó ráfordítások a tavalyinál is alacsonyabb szinten alakultak. Jelentősen, a tavalyi évhez képest csaknem felére csökkent például a készpénzgyártatás költsége.
A készpénzgyártás költségeinek mérséklődése az alacsonyabb készpénzkereslet mellett a jegybank elmúlt három évben bevezetett — hosszabb távon akár összességében több tízmilliárd forint értékű megtakarítással járó — készpénzzel kapcsolatos stratégiai intézkedéseknek köszönhető. A 2011 évi nyereség a jegybank eredménytartalékát növeli, a későbbi évek esetleges veszteségét hivatott finanszírozni.
A Magyar Nemzeti Bank eredményének alakulását döntően a monetáris politika céljai és az elérésükhöz szükséges eszközök határozzák meg - áll a közleményben. Éppen ezért a jegybanki eredmény nem a jegybanki működés sikerességének mérőszáma. Az MNB törvényben meghatározott alapvető feladatainak végrehajtását — az árstabilitás elérését és fenntartását — nem befolyásolhatja az eredményre gyakorolt hatás, ugyanakkor a jegybank a működési költségeit ésszerűen alacsony szinten tartja, takarékosan gazdálkodik az adófizetők pénzével.
A jegybank az elmúlt évekhez hasonlóan 2011-ben tovább folytatta működési költségeinek jelentős csökkentését: azokat a tavalyi évben 900 millió forinttal mérsékelte. A 2011 évi működési költségek 2006-hoz képest reálértéken harmadával voltak alacsonyabbak, ami 5,7 milliárd forintos, azaz 38 százalékos reál-költségcsökkenést jelent az időszak kezdetéhez képest. A 2011 évi működési költségek nominálértéken nem érték el a 12 milliárd forintot, amire 1997 óta nem volt példa.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
