Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az előzetesen meghatározott menetrendnek megfelelően hétfőn újra megbeszélést tartott a Bankszövetség képviselőivel - jelentette be keddi közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
Az egyeztetésen a miniszter hangsúlyozta, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának az éve. A kormány vállalta és teljesítette is, hogy egy számjegyűre szorítja le az inflációt. A hatékony intézkedéseknek és a hazai vállalkozások erőfeszítéseinek köszönhetően pedig már pozitív fordulat zajlik a gazdaságban, így a kilátások is egyre kedvezőbbek - tette hozzá.
Novemberre 7,9 százalékra szorította vissza a kormány az inflációt; szeptemberben bekövetkezett a reálbérfordulat; a hitelminősítők rendre megerősítik hazánk adósságbesorolását és továbbra is befektetésre ajánlják Magyarországot; az ikerdeficit megszűnt és újra külkereskedelmi többletet produkál a gazdaság; mindemellett pedig a harmadik negyedévben megindult a gazdasági növekedés is, ráadásul a negyedéves növekedés az unión belül a negyedik legmagasabb volt - sorolta.
Nagy Márton a gazdasági kormányzásban bekövetkezett változások ismertetése mellett megköszönte a bankok erőfeszítéseit és együttműködését. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a megfigyelhető gazdasági folyamatok jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy jövőre a gazdaság a korábbi évekhez hasonlóan újra dinamikusan, 4 százalékos mértékben növekedjen.
A miniszter felhívta a figyelmet, hogy ehhez a fogyasztás bővülésére és a vállalkozások beruházásainak növekedésére van szükség, így a csökkenő kamatok, a javuló kamatkörnyezet szerepe felértékelődik és kulcskérdéssé válik.
Tudjuk, mennyit fizetünk jövő januárban
A GFM közleménye szerint a felek abban állapodtak meg, hogy 2024. január 1-jétől kezdődően az újonnan megkötött szerződések esetében az önkéntes kamatplafon mértéke (a THM-re vonatkozólag) az új lakossági lakáscélú hitelszerződések esetében 7,3 százalékra, az új vállalati hitelek esetében pedig egyszámjegyűre, 9,9 százalékra csökken. Ezzel mind a családok, mind pedig a vállalkozások számára 10 százalék alatti hitelkamatok válnak elérhetővé, amely akár több millió forintos megtakarítást is jelenthet számukra a korábbi kamatszintekhez képest. Ráadásul januártól a CSOK Plusz 3 százalékos kamat mellett segíti a családok otthonteremtését, ezzel is hozzájárulva a hitel- és lakáspiac élénkítéséhez, amelynek közvetítésében a kereskedelmi bankok is aktívan részt vesznek.
A felek megállapodtak abban is, hogy a vállalatokra, kkv-kra vonatkozó kamatstop 2024. április 1-jei kivezetésével - amely kormányzati döntést a Bankszövetség üdvözli - párhuzamosan a banki önkéntes kamatplafon intézménye is megszűnik, azaz a jövőben a kamatokat a piaci verseny fogja meghatározni - tájékoztatott a GFM.
(MTI)
A jelentős orosz olajimportunk miatt. 
