Így segítené a bajba került bankokat az EKB

Egységes európai bankmentő rendszert akar az Európai Központi Bank. Az EKB pénteki ajánlása szerint egységes, de most még csak szerveződő felügyeleti rendszerbe kellene betagolódnia az összes eurózónás banknak, mert a külön nemzeti ellenőrző rendszerek nem hatékonyak.

Az EKB pénteken kiadott jogi ajánlása szerint a tagállami ellenőrző rendszerek közti együttműködés elégtelennek bizonyult abban, hogy a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban szülessenek döntések a megrendült helyzetű bankok jövőjéről. A megoldás egy "egységes szanálási mechanizmus" (ESZM) kidolgozása, és egy ezért felelős intézmény létrehozása lenne.

Németországnak nem tetszik

Az EKB szerint az ESZM-et (angolul "single resolution mechanism") még az előtt fel kell állítani, hogy az EKB átvenné a teljes körű bankfelügyeleti hatáskört az eurózónában. Az átmeneti időszakban egy ideiglenes hitelprogram keretében lehetne biztosítani a szükséges forrásokat az esetleges bankmentésekhez.

Németország korábban erős fenntartásoknak adott hangot, mert Berlin nem hajlandó elfogadni, hogy Brüsszelben vagy másutt olyan testület jöjjön létre, amely felülírná a német nemzeti hatóságok jogát a döntésre olyan kényes kérdésben, mint a bankbezárások. Az EKB javaslata szerint egy pénzintézet működésébe csak akkor lehetne beavatkozni, ha valamely felügyeleti döntéshozó megítélése szerint az adott pénzintézet "csődhelyzetben van, vagy valószínűleg csődbe jut".

Szét kell választani a hatásköröket

Az EKB teljes mértékben támogatja az ESZM létrehozását, és véleménye szerint a szanálási ügyekkel kapcsolatos központosított döntéshozatal erősíti a Gazdasági és Monetáris Unió stabilitását, továbbá az ESZM az egységes felügyeleti mechanizmus szükséges kiegészítésének tekinthető.

Az EKB sajtóközleménye szerint alapvető fontosságú, hogy a szanálási és a felügyeleti szervek hatáskörét elkülönítsék egymástól. Az EKB és az országos illetékes szervek az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelettel összhangban egyedüli hatáskörrel kell hogy bírjanak annak megítélésében, hogy az adott hitelintézet csődhelyzetben van-e, vagy valószínűleg csődbe jut-e.

Amint az egységes felügyeleti mechanizmus megkezdi működését, a felügyelet pedig európai szintre emelkedik, a szanálás tekintetében is ugyanennek a folyamatnak kell lezajlania. A bank jobbnak tartja, ha a felügyelet és a szanálás funkcionálisan világosan elkülönül, ezáltal megelőzve az esetleges összeférhetetlenséget.