Szakmai befektetők bevonását és az irányítási autonómia megerősítését javasolja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a bankrendszert terhelő nem teljesítő hitelek felszámolására létrehozott Magyar Reorganizációs és Eszközkezelő (MARK) Zrt. kapcsán, hogy a „ vagyonkezelő alap” hatékonyabban tudja teljesíteni céljait – idézi a Napi Gazdaság az IMF MNB-nek küldött javaslatait.
Az IMF szakemberei megállapították: a 2014 végén, a hitelállomány 27 százalékát kitevő nem teljesítő jelzáloghitelek felszámolásával, a bankok hitelezési kapacitásának helyreállításával megbízott MARK Zrt. szilárd gazdálkodási alapokon áll, a pénzintézetek részvétele a rendszerben önkéntes, az értékbecslés piaci alapokon történik. A MARK üzleti stratégiája az IMF szakemberei szerint világosan megfogalmazott mandátumának megfelelően - szilárd finanszírozási struktúrára és piaci árakra támaszkodó értékbecslési metodológiára építve - portfóliója likviditását is javító, ambiciózus 15 százalékos tőkemegtérülési (ROE) célt tűzött ki maga elé.
Az alap irányítási struktúrájának azonban a vezetők döntési autonómiájának fokozásával jobban korlátoznia kellene az MNB befolyását - áll az IMF jelentésében. Javaslatuk szerint külföldi befektető bevonása jelentősen javítaná a szervezet irányítási rendszerét és megerősítené hitelességét, piaci megbecsülését is. Egy ilyen megoldás amellett, hogy a Markot és az MNB-t is egyaránt mentesítené a politikai és lobbiérdekek befolyása alól, illetve minimalizálná a költségvetés pénzügyi kockázatait, magát a szervezetet is támogatná üzleti céljai megvalósításában – emelte ki a Magyar Nemzet a Valutaalap jelentéséből.
Az IMF lényegében azt kifogásolja, hogy a követeléskezelő a jegybank százszázalékos tulajdonában van, és hiába kommunikálja az MNB, hogy piaci alapon fog működni, ha a finanszírozáshoz szükséges 300 milliárd forintos hitelt a jegybank nyújtja. A Magyar Nemzet szerint a nemzetközi szervezetek arra kíváncsiak, hogy a jegybank tulajdonában lévő cég hogyan fog piaci alapon működni jegybanki finanszírozás mellett. Az uniós országok rosszbankjainál állami vagy piaci finanszírozásra egyaránt van példa, a hazai szabályozás azonban "hungarikumnak" számít, mivel jegybank Európában még nem alapított eszközkezelőt. Az MNB ugyan független intézmény, de veszteséges működés esetén a számlát a magyar költségvetés, vagyis az állam állja. A jegybank ugyanakkor piaci alapon képzeli el az eszközkezelő működtetését, ami felvethetné például a tiltott állami támogatás lehetőségét.
Felügyeleti adatokkal játszhatnak?
A nemzetközi szervezetek figyelmét az is felkeltette, hogy az MNB nemrég két alkalommal is érzékeny adatokat kért be a hazai pénzintézetektől – emlékeztet a Magyar Nemzet. A jegybank arra volt kíváncsi, hogy milyen nem vagy késedelmesen teljesítő ingatlanhitel-állományuk van a kereskedelmi bankoknak. A második adatbekérésre azért volt szükség, mert egyes pénzintézetek összesített számokat küldtek meg a jegybanknak, amely viszont ügyletekre lebontott adatokra számított. Bár a pénzintézetek az ügyfelek személyes adatainak kitakarásával eleget tudnak tenni az MNB kérésének, az egyes projektek és ingatlanhitel-ügyletek már azonosíthatóvá válnak. Miután a MARK Zrt. sikerességének kulcsa a nem teljesítő vagy problémás ingatlanfedezetű portfóliók jó árazása, ezért szakértők szerint ezek az adatok – amennyiben az MNB-ből átkerülnének a MARK-hoz – érthetően komoly előnyt biztosítanának a társaságnak a bankokkal kapcsolatos vitákban, hiszen azoknak éaz az érdeke, hogy a lehető legkisebb veszteség elkönyvelése mellett szabaduljanak meg a rossz hiteleiktől.
Mint arról korábban már mi is beszámoltunk, a jegybank elismerte az adatkérést, azonban az összeférhetetlenségtől nem tart, mert "az MNB minden esetben a törvényben előírt titoktartási kötelezettségének eleget téve jár el", vagyis nem adja tovább az információkat – még saját vállalatának sem.
Ha új lakásról van szó. A felkapottabb helyeken pedig közeledik a négymillióhoz az átlagár. 
