Üzleti titokként kezeli a jegybank a pénzintézetektől származó kényes információkat, amelyek a problémás ingatlanhitelekkel kapcsolatosak – közölte a jegybank azt követően, hogy a Magyar Nemzet tegnap megírta: a jegybank pont arra kíváncsi, hogy milyen nem vagy késedelmesen teljesítő ingatlanhitel-állományuk van a kereskedelmi bankoknak. A második rendkívüli adatbekérésre azért volt szükség, mert egyes pénzintézetek először összesített számokat küldtek meg a jegybanknak, amely emiatt legutóbbi levelében azt kérte, hogy ügyletekre lebontva kaphasson adatokat a bankoktól. Bár a pénzintézetek az ügyfelek személyes adatainak kitakarásával eleget tudnak tenni a Magyar Nemzeti Bank kérésének, az egyes projektek és ingatlanhitel- ügyletek már azonosíthatóvá válnak.
|
Megmutatott garanciák kellenének Nemcsak a Mark Zrt. okán hallani olyan hangokat az MNB-vel kapcsolatban, hogy sokkal plasztikusabban kellene megmutatni a kínai falakat a rendszerben: sokan úgy vélik, a szanálás alatt álló MKB-val kapcsolatban is hallani lehetett olyan híreket, hogy komolyabb garancia kellene arra, hogy az adatok nem juthatnak a versenytársként, ám MNB-irányítással működő bankhoz. |
Aggódnak az adatok felhasználásáért
A lap szerint a jegybank felügyeleti szervként jogosan kérhet információkat a hazai pénzintézetektől, ám a Magyar Reorganizációs és Eszközkezelő (Mark) Zrt. sikerességének kulcsa a nem teljesítő vagy problémás ingatlanfedezetű portfóliók jó árazása, vagyis az, hogy az MNB cége ne fizessen többet az adott követelésért, mint amennyit az valójában ér. Ebben nagy segítséget jelenthet, ha a Mark Zrt. releváns piaci információkhoz juthatna a bankszektorról. A pénzintézetek ugyanakkor abban érdekeltek, hogy a lehető legjobb áron adjanak túl a problémás hitelállományon, vagyis a veszteségeiket minimalizálják.
Szakértők attól tartanak, amennyiben a jegybank megosztaná az általa kért adatokat a saját cégével, felvetődhetne az összeférhetetlenség, hiszen így a Mark Zrt. releváns piaci információkhoz juthatna a bankszektorról. A jegybank mindenesetre állítja: nem osztja meg az információkat a Mark Zrt.-vel.
Jó helyen van?
A lap szerint a piaci szereplők eleve kétségesen fogadták a Mark Zrt. novemberi megalakulását, hiszen a legtöbb uniós országban a válság kirobbanását követően alakítottak "rossz bankokat", miután az ingatlanárak hirtelen bezuhantak, és emiatt a jelzálog-konstrukciók sok esetben elértéktelenedtek. Mivel a válságon nagyrészt már túljutott a legtöbb ország, és az ingatlanok is drágulni kezdtek, kérdéses, hogy milyen létjogosultsága van napjainkban egy követeléskezelő alapításának.
A céget is vizsgálják
A Nemzet szerint komoly dilemma alakult ki a cég finanszírozásával kapcsolatban is, miután azt piaci alapokon működtetnék, de induláskor a jegybank adna 300 milliárd forintos hitelt az eszközkezelőnek. Nemcsak az Európai Központi Bankkal (EKB) és az Európai Bizottsággal folytat intenzív tárgyalásokat a hazai eszközkezelő elindításáról a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hanem a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is - közölte a jegybank. A nemzetközi szervezetek arra kíváncsiak, hogy a jegybank tulajdonában lévő cég piaci vagy állami forrásból finanszírozná-e a problémás ingatlanhitelek vásárlását. Az uniós országok rosszbankjainál egyébként mindkét esetre volt példa, a hazai szabályozás azonban hungarikumnak számít, mivel jegybank Európában még nem alapított eszközkezelőt.
A munkanélküli ukrajnai menekülteket munkavállalásra, máskülönben a hazájukba való visszatérésre kell bátorítani – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben. 
