Az ukrán gyógyszertárláncok tömegével zárják be üzleteiket a gazdasági kihívások és a gyártókkal kötött marketingszerződések felmondása miatt. Az év eleje óta az Apteka 9-1-1 és a Podorozsnik számtalan boltját kényszerült bezárni és továbbiaknál is ezt tervezi. A Delo.ua szerint a láncok képviselői a válságot a kormányzati szabályozásoknak és a gazdasági tényezők kombinációjának tulajdonítják.
Tarasz Koliada, a Podorozsnik üzletlánc vezérigazgatója szerint a helyzet kritikus: „2025 eleje óta a Podorozsnik üzletlánc már 55 gyógyszertára húzta le a rolót országszerte, kelettől nyugatig, és további 138 bezárása folyamatban van. Ez egy nagyon magas szám. Figyelembe véve, hogy átlagosan egy gyógyszertárunk havi 2100 vásárlót szolgál ki, ez azt jelenti, hogy több mint 115 ezer ukrán állampolgár kénytelen már más helyet keresni gyógyszereinek beszerzésére”.
Valentina Yovenko, az Apteka 9-1-1 vállalati kommunikációs igazgatója szintén rossz hírekről számol be: „2025 márciusa óta körülbelül 120 patikát zártunk be. Arra kényszerültünk, hogy optimalizáljuk a hálózatot a veszteséges helyszínek bezárásával és az erőforrások átcsoportosításával támogassuk a nyereségeseket.”
Fotó: Depositphotos
A gyógyszertárbezárások fő oka a marketingszerződések 2025. március 1-jei felmondása.
Ezek a megállapodások kompenzációt biztosítottak a gyógyszergyártóknak a termékeik promóciójáért, cserébe a láncok csökkenteni tudták az áraikat a vásárlók felé, és fenntartották a veszteséges üzleteit. Az Apteka 9-1-1 szerint a források felhasználása igen fókuszált volt: 60 százalékot a fogyasztói árak csökkentésére, 20 százalékot a széles termékkínálat fenntartására, 15 százalékot a szolgáltatások fejlesztésére és a veszteséges területek támogatására fordítottak, és csak 5 százalékot használtak fel profittermelésre.
Égető létszámhiány
„Alacsony vagy akár negatív jövedelmezőséggel működő falvakban és frontvonalbeli területeken működünk. A marketingdíjak 2025. március 1-jei eltörlése után rendkívül nehézzé vált számunkra, hogy fenntartsuk jelenlétünket ezeken a helyszíneken. Korábban a nagyvárosok jövedelmezőségére támaszkodhattunk a frontoknál, ahol az állandó bombázás többletköltségeket igényelt a gyógyszertárak helyreállításához és a biztonság garantálásához. Most ez a keresztfinanszírozási modell gyakorlatilag ellehetetlenítette az üzletágat az általános veszteség miatt” – magyarázta Valentina Yovenko.
A csapdahelyzet kialakulását segítette elő a háború miatti mozgósítás is, amely egyharmadával csökkentette a gyógyszeripari személyzet létszámát, amire még jöttek a bérleti díjak, az energia és a logisztika növekvő költségei. A helyzet különösen nehéz a frontvonalbeli régiókban, ahol a személyi tartalék gyakorlatilag kimerült.
Durva árnövekedés
Emellett a marketingdíjak eltörlésétől remélt gyógyszerár-csökkenés helyett épp az ellenkezője történt. A vény nélkül kapható gyógyszerek átlagos kiskereskedelmi ára májusban közel 21 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Márciusig a promóciós ajánlatok az ANC-hálózat eladásainak több mint 3 százalékát tették ki, amelyek a tilalom után kevésbé lettek elérhetők a vásárlók számára.
A gyógyszeripari vállalatok körülbelül 55 százaléka marketingmegállapodások révén működött együtt – magyarázza a portál. Ezek olyan vállalatok voltak, amelyek széles vény nélkül kapható gyógyszerportfólióval rendelkeztek, céljuk termékeik fejlesztése, az értékesítés növelése és a betegek körében való ismertség növelése volt. A gyártók fennmaradó 45 százaléka pedig közismert márkás gyógyszerek portfóliójával rendelkezett, amelyek nem igényeltek promóciót.
Tarasz Koliada párhuzamot von a bankszektorral: „Amikor az Ukrán Nemzeti Bank 2021-ben csökkentette a bankközi jutalékait, minden lakos számára észrevehető volt, aki készpénzt vett fel. Korábban a bankok vonzó feltételeket kínálhattak ügyfeleiknek ehhez, de amint a Nemzeti Bank és a fizetési rendszerek korlátozták a banki díjakat, a vezető ukrán bankok hűségprogramjai jelentősen csökkentek. Ugyanez történik most a gyógyszerpiacon is.”
Az RAU (Ukrán Kiskereskedelmi Szövetség) szerint Ukrajnában a gyógyszertárak teljes száma közel 20 százalékkal csökkent 2021 óta.
A gyógyszertári hálózatok leginkább a keleti és déli régiókban lettek karcsúbbak, ahol a katonai konfliktusok lehetetlenné teszik a stabil üzleti működést. De még a viszonylag biztonságos régiókban is a láncok a veszteséges telephelyek bezárásával racionalizálják a működésüket.
Az ukrán gyógyszeripari kiskereskedelmi ágazat szerint szükség lenne kiegyensúlyozott kormányzati szabályozásra, amely biztosítaná a gyógyszerek fogyasztókhoz való hozzáférését, különösen a vidéki területeken és a frontvonalban lévő területeken. Mert a tűzszünet úgy tűnik, még nem a közeli jövőben valósul meg.
A kőolaj-áremelkedéssel együtt gyengül a forint. 
