Felügyeleti biztost rendelt ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Globeserv Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez, a Quaestor Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez és a Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt.-hez - közölte az MNB. Az érintett társaságok piaci részesedése egyébként igen csekély.
Pénz nem tűnt el
A jegybank nem talált az ügyfélpénzek eltulajdonítását eredményező visszaélést, alapvetően korábbi kibocsátói és brókercégekkel kapcsolatos problémákhoz kötődő szabálytalanságok miatt rendelte ki a felügyeleti biztosokat a pénzügyi intézményekhez. Az intézmények tevékenységi engedélyét az ideiglenes intézkedések kapcsán nem függesztették fel, és nem is korlátozták.
A felügyeleti biztosok ugyanakkor tegnap átvették az érintett intézmények irányítását azok igazgatóságaitól, és gondoskodnak a megfelelő működésről. Az intézkedések a felügyeleti biztos kirendelésének megszüntetéséig, de legfeljebb a jegybanki vizsgálat lezárásáig érvényesek.
A BTel szelleme kísért?
A három érintett intézménynél a befektetők jogi és gazdasági érdekeinek védelme indokolta az azonnali beavatkozást. A Globeservnél és a Reálszisztémánál talált hiányosságok alapvetően a Business Telecom Nyrt. (BTel) – MNB által feltárt, illetve ismertté vált – problémáihoz kapcsolódnak.
A Quaestor Alapkezelővel szembeni intézkedések is a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél már rögzített információk miatt váltak szükségessé. A jegybank egyetlen érintett társaságnál sem tárt fel ügyfélpénzek eltulajdonítását eredményező visszaélést. Ezzel együtt is a megállapított hiányosságok olyan súlyúak, hogy azok – a biztosok kirendelésén túl – a közeljövőben további felügyeleti intézkedések megtételét is indokolttá tehetik.
A felügyeleti intézkedéssel érintett társaságok piaci súlya csekély, a kezelt vagyon és az ügyfélállomány alapján elenyésző részesedéssel rendelkeznek. A Reálszisztéma értékpapírcége 0,31 százalékkal részesedik a piaci kezelt vagyonból, ügyfelei száma pedig 1423. A Quaestor Alapkezelő piaci részesedése 0,06 százaléknyi a kezelt vagyon alapján, a Globeservé pedig ez 0,01 százalék.
Bod Péter Ákos elemzésében mutat rá, hogy a magyar foglalkoztatási szerkezetben egyáltalán nem kiugró a multinacionális cégeknél dolgozók aránya. 
