Az OTP elnök-vezérigazgatója nyilvánosan bírálta a takarékszövetkezeti integrációt. Csányi Sándor a szektornak juttatott 136 milliárd forintra utalva azt mondta: megkezdődött az állami reorganizációs támogatás, a vagyon "kilopása", hiszen a múlt év végén született egy törvény arról, hogy a reorganizációra szánt összegből képződött hozam kiosztható a reorganizáció tagjai között. A szervezet "alaptalan, hamis vádaskodásnak" nevezi az OTP-vezető kijelentéseit.
Nem lopás, nem ámítás
A szervezet közölte: a kifogásolt törvényből egyértelműen kiderül, hogy az integrációs szervezet kizárólag a tagintézmények befizetéseinek arányában fizethetne hozamot, így a kifizetett hozam csaknem 100 százaléka a magyar állam vagyonát gyarapítaná. Hozzátették, hogy az SZHISZ vagyonának 99,75 százalékát a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül az állam bocsátotta a szervezet rendelkezésére.
A közlemény szerint az SZHISZ-ben elhelyezett összeg és hozamai az integrációs szervezetben maradnak, és szavatoló tőkeként szolgálnak a takarékszövetkezeti garanciaközösség biztonságos működtetéséhez, a takarékszövetkezetek tőkemegfelelésének folyamatos biztosításához.
Miért merült ki az OBA?
Csányi Sándor azt is felhozta, hogy a takarékszövetkezeti szektor újjászervezését úgy oldották meg, hogy az erre adott 136 milliárd forintból egyetlen forintot sem használtak fel, ellenben a kizárt takarékok utáni kártalanítást a bankok befizetéseiből működő Országos Betétbiztosítási Alapra (OBA) hárították át, aminek következtében az alap kimerült.
Az SZHISZ erre válaszul azt közölte, hogy az integrációból kizárt takarékok betéteseinek kártalanítása minden esetben a hatályos törvények előírásai szerint történt. Hozzáfűzték, hogy a szövetkezeti hitelintézetek ugyanolyan tagjai és befizetői az OBA-nak, mint bármely más pénzintézet, ezért az ő betéteseiket is megillette az OBA kártalanítása. A betétbiztosítási alap feltöltése pedig - piaci méretükkel arányosan - ugyanúgy sújtja a takarékszövetkezeteket, mint az OTP Bankot.
Az SZHISZ a közleményben azt is megemlíti, hogy az új alapokra épülő integráció már kezdeti üzleti sikereket is fel tud mutatni: tavaly a Takarékbank Zrt. fennállásának legjobb eredményét érte el, adózott eredménye 2,04 milliárd forintra emelkedett, miközben mérlegfőösszege 66 százalékkal, 800 milliárd forintra nőtt.
Főként Kína, Dél-Korea és Tajvan volt a célország. 
