A háztartások jelentős részének lehetősége lenne az elektronikus csatornák intenzívebb használatára, így a háztartások többsége kényelmesebben és hatékonyabban intézhetné fizetési műveleteit, ennek ellenére a pénzforgalom még mindig jelentősen készpénzorientált.

A felmérésből kiderül, hogy a háztartások 89 százaléka rendelkezik legalább egy bankszámlával, a bankszámlával rendelkező háztartások 96 százaléka pedig legalább egy bankkártyával, és a háztartások 83 százalékában legalább egyvalaki bankszámlára kapja valamilyen rendszeres jövedelmét. Ezekből az adatokból tehát úgy tűnik, hogy az esetek többségében megvan a feltétele annak, hogy valamilyen készpénzmentes fizetési módot válasszon a lakosság, ennek ellenére leggyakrabban mégis a készpénz és a szintén készpénzigényes sárga csekk jut szerephez.

Továbbra is ódzkodunk a bankkártyás fizetéstől

A tanulmány szerint a háztartások összes bankkártyás tranzakcióinak az aránya az összes fizetési tranzakcióhoz képest nem éri el a 10 százalékot, az esetek közel háromnegyedében még mindig inkább készpénzt használnak. A kártyahasználat alacsony arányának − persze a kártyabirtokosok hozzáállása mellett − a másik oka az elfogadói hálózat fejletlensége, ezért gyakran akkor sem kerül sor a kártyás fizetésre, ha a fogyasztó részéről lenne rá igény.

Takács Kristóf elemzése szerint, habár a világ számos országában már több évtizede széles körben elterjedt a bankkártya használata Magyarországon ez még mindig újszerűnek tekintett és viszonylag ritkán használt eszköz. A bankkártyás fizetési szokásokat vizsgálva kiderült, hogy ez a fizetési mód a többség számára még mindig inkább rendkívüli alkalomnak számít, és nem vált a mindennapok részévé.

Átutalást legtöbbször a számlák kifizetésére használjuk

Az elemzés szerint a bankkártyát elsősorban nagyobb összegű vásárlások esetén használják a fogyasztók, amelyet alátámaszt, hogy a bankkártyával történő tranzakciók több mint fele szuper- és hipermarketben történt, további 15 százalék benzinkúton, 11 százalék szaküzletekben, 10 százalék pedig kis közértekben és vegyesboltokban. A legtöbb bankkártyát használó elsősorban azért alkalmazza ezt a fizetési módot, mert kényelmesnek tartja, továbbá gyors, megbízható és biztonságos.

Az átutalások céljait vizsgálva, azok többségét (52%-át) közmű- és távközlési díjak kifizetése miatt indították, további 11 százalékot pedig csomagküldő szolgáltatások és internetes vásárlások fizetése céljából. A banki átutalás használatának indoklásakor a kényelmet és a gyorsaságot jelöltek meg. a megkérdezettek. A tanulóknál és a felsőfokú végzettségűek estében kimagasló az elektronikus úton történő átutalás lebonyolítása.

A csoportos beszedések gátja a bizalmatlanság

A csoportos beszedési megbízás kényelmes és gyors módja lehet a rendszeresen érkező számlák befizetésének. Ennek a fizetési módnak az alkalmazásával elég egyszer meghatalmazást adni bankunknak, amely ezután rendszeresen teljesíti a szolgáltatóktól érkező követelések kiegyenlítését, amennyiben van a számlánkon kellő fedezet. A  tanulmány szerint a csoportos beszedés elterjedésének egyik legnagyobb gátja a bizalmatlanság: sokan azért nem alkalmazzák a csoportos beszedést, mert attól félnek, hogy így a szolgáltatóknak lényegében korlátlan hozzáférést biztosítanak a számlájukhoz. Ezzel szemben az ügyfelek a teljesítés előtt értesülnek a számla tartalmáról, és ha azzal nem értenek egyet, letilthatják az adott beszedést.

Az elemzés alapján elmondható, hogy a csoportos beszedések közel fele, 48 százaléka különböző közüzemi és telekommunikációs szolgáltatások díjainak fizetésére irányul, 15 százaléka hiteltörlesztésekre, 30 százaléka pedig biztosítási díjak fizetésére. A csoportos beszedés lehetőségét elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők veszik igénybe.

Habár a készpénzmentes módok gyakorisága évről évre nő Magyarországon a lakosság körében az összes tranzakciónak még mindig több mint a háromnegyede készpénzzel történik, ha pedig ehhez hozzávesszük a sárga csekkek használatát is, úgy már 80 százalék körüli az arány. A vizsgálatban részt vevő háztartások elsősorban a gyorsaság és a kényelem miatt választják a készpénzfizetést.

Az örök favorit a sárga csekk

Az elemzés alapján a háztartások 90 százaléka ad fel havonta legalább egy sárga csekket, átlagosan pedig egy háztartás havonta 4,7 ilyen tranzakciót hajt végre. Az esetek közel felében, 48 százalékában közműdíjak fizetésére, további 22 százalékában pedig távközlési díjak fizetésére használják ezt a fizetési módot. Hiteltörlesztésre és biztosítási díjak fizetésére ennél sokkal ritkábban, 7, illetve 12 százalékban

A fizetési mód választásának okai között nagy arányban, 30-35 százalékban jelölték meg a háztartások, hogy a készpénz-átutalási megbízás kényelmes és gyors, míg az esetek további 15-20 százalékában azt, hogy megbízható és biztonságos. érdekes, hogy ezzel szemben azt, hogy olcsó, csak 10 százalékban jelölték meg, pedig a többi fizetési módhoz képest a fogyasztók számára valóban ez tűnik a legolcsóbbnak.

A készpénz-átutalási megbízások használatánál a tanulmányból kiderült, hogy a háztartások mennyi időt töltenek havonta az ilyen típusú tranzakciókkal. Ebben az időben benne van a sorban állás mellett a postahivatalba történő eljutás és az onnan való visszatérés is. A háztartások fele (51%) 10−30 perc közötti időt tölt el havonta a sárga csekkek feladásával, további 20 százalék pedig még ennél is többet.

AZ MNB tanulmánya szerint a készpénzhasználat magas aránya sokkal inkább a fizetési műveletekkel kapcsolatos régi szokások erős jelenlétére, valamint sok esetben az ügyfelek nem kellő mértékű informáltságára vezethető vissza. Emellett gyakran szerepet játszhat a bizalom hiánya is, ami nem feltétlenül a pénzforgalmi szolgáltatókkal kapcsolatos, sokkal inkább a fizetési műveletben részt vevő harmadik szereplőkhöz, a szolgáltatókhoz és a kereskedőkhöz köthető. Továbbá az elektronikus fizetéseket gátló tényező, hogy sok esetben akkor sem lehet készpénzmentes módon fizetni, ha az ügyfeleknek lenne erre igénye