A kínai központi bank legutóbb tavaly november 30-án csökkentette - ugyancsak 50 bázisponttal - a kereskedelmi bankok ügyfélkövetelésekhez viszonyított tartalékolási kötelezettségét, a jelenlegi 21 százalékra, az addigi, majdnem kétévi folyamatos emeléssel elért, 21,5 százalékos rekordszintről.  Tavaly az első negyedévben még 9,7 százalékkal volt nagyobb a kínai GDP az egy évvel korábbinál. A növekedés a második negyedévben 9,5 százalékra, a harmadikban 9,1 százalékra, a tavalyi utolsó negyedben 8,9 százalékra lassul. Tavaly egész évben a kínai GDP 9,2 százalékkal volt nagyobb a 2010-esnél.

A Nemzetközi Valutaalap az idei évre 8,2 százalékos GDP-többletet jósol Kínának a tavaly szeptemberben várt 9,0 százalék helyett. A világ második számú gazdaságának hazai összterméke az eddigi rekord évben, 2007-ben 14,2 százalékkal bővült. Utána 2008-ban 9,6 százalékra, 2009-ben 9,1 százalékra lassult a növekedés, majd 2010-ben 10,4 százalék volt. A kínai infláció tavaly júliusban tetőzött, amikor 37 hónap legmagasabb értékét mérték: 6,5 százalékot. Ezt követően központi intézkedések sorozatával igyekezték leszorítani, ennek következtében 2011-ben 5,4 százalék lett az évi átlagos infláció.   Elemzők idén már csak 3-3,5 százalékot várnak, annak dacára, hogy a tavaly novemberi és decemberi 4,2, illetve 4,1 százalék után idén januárban ismét nekilódultak az árak és 4,5 százalékra kúszott fel a fogyasztói áremelkedés üteme.

A kínai bankok egyébként tavaly rekordnagyságú, 1,04 ezer milliárd jüan (165 milliárd dollár) nyereséget értek el, 15,8 százalékos növekedéssel 2010-hez képest. A profitnövekedés üteme elmarad a 2010-es 34,5 százaléktól, viszont meghaladja a 2009-es 14,6 százalékot. A statisztika az összes kínai kereskedelmi bankra kiterjed, így a világ legjobb nyereségtermelő képességű bankjai, a Commercial Bank of China és a China Construction Bank is köztük van.