Már nem az automatáknál trükköznek a bankkártyacsalók

Az euróövezet 17 központi bankjával közösen végzett elemzés szerint 2010-ben az úgynevezett Egységes Euró Fizetési Övezetben (SEPA) összesen 1,26 milliárd euró értékben követtek el csalást bankkártyával, ami 12,1 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A bankkártyás tranzakciók összességét tekintve a csalások aránya a 2007-ben regisztrált 0,045 százalékról 2010-ig 0,040 százalékra csökkent.

2007 és 2010 között a csalások összesített értéke ugyan 0,7 százalékkal nőtt, a bankkártyás műveletek összértéke viszont jóval nagyobb mértékben, 5,1 százalékkal emelkedett, így elérte az évenkénti 3 ezer milliárd eurót.

A művelettípusokat tekintve 2010-ben a legtöbb csalást - az esetek mintegy 50 százalékát - úgynevezett kártya jelenléte nélküli tranzakció (CNP), vagyis olyan művelet során követik el, amelyhez nem szükséges közvetlenül használni a kártyát. Ilyen művelet például az interneten lebonyolított fizetés. Az esetek nagyjából egyharmadát bankkártyás fizetést lehetővé tevő POS berendezések révén, hatodát pedig bankjegy-automaták (ATM) révén követték el.

2007 és 2010 között a POS és az ATM berendezések révén elkövetett csalások gyakorisága jelentősen csökkent, a jelentés szerint mindenekelőtt annak hatására, hogy bevezették az EMV technológiával működő kártyákat, amelyek a viszonylag könnyen másolható hagyományos mágnescsík helyett chipet tartalmaznak.

Ugyanakkor a CNP típusú műveleteknél nem érvényesül a biztonságosabb megoldás hatása, ezért ezeknél a tranzakcióknál a csalások gyakorisága és az elkövetési érték is nőtt a vizsgált időszakban. Valamennyi csalást együttvéve a CNP-műveletek részaránya 47 százalékról 50 százalékra emelkedett, az elkövetési összérték pedig 571 millió euróról 648 millió euróra nőtt 2007 és 2010 között. A CNP típusú tranzakciók túlnyomó többségét, 74 százalékát az interneten hajtják végre.