Az adós érvelése szerint az átváltás, az árfolyamrés költségét nem tüntették fel a vele kötött szerződésben, amely így a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény kötelező rendelkezése szerint semmis.
Mi lesz, ha semmis?
Az adós azonban nagyon rosszul járhat a szerződés semmissé válásával, ami az eredeti állapot visszaállítását jelentené. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozhatja az érintett magánszemélyt is, akinek ebben az esetben az eredeti tőkét és a kamatot is vissza kellene fizetnie. Ennek a pontos mértékét szintén a bíróságnak kellene meghatározni.
Éppen emiatt másodlagosan a felülvizsgálati kérelem azt tartalmazza, hogy ha a Kúria a szerződést törvénysértőnek találná, ne az eredeti állapot helyreállításáról rendelkezzen, mert az aránytalan jogkövetkezményt jelentene.
Nagy hatása lehet a döntésnek
Tavaly áprilisban az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a keresetet, decemberben másodfokon a Fővárosi Törvényszék azonban jogerősen igazat adott az adós magánszemélynek: közbenső ítéletében kimondta a hitelszerződés semmisségét és új első fokú eljárásra utasított az összegszerűség megállapítására. E döntés ellen fordult a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel a bank.
A legfelsőbb bírói fórumon kedden iratismertetést tartottak, felszólaltak a felek jogi képviselői, majd a Kúria július 4-ére halasztotta határozatának kihirdetését. A Kúriának nehéz kérdésekben kell döntést hoznia, és ennek nagy hatása lehet a deviza-ügyekben.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
