Az élet nem más, mint döntések sorozata, ez pedig hatványozottan igaz az üzleti életre. Vannak olyan esetek, amikor 100-ból 99-en ugyanazt választanák – de mi van, ha pont a századiknak van igaza? Bemutatunk minden idők legmeghökkentőbb, ám legsikeresebbnek bizonyuló üzleti döntései közül néhányat – és egy olyan befektetési döntést, amivel a legbevállalósabbak megszázszorozhatták vagyonukat.

Messze nem az a legnagyobb probléma az önvezető autóknál, hogy megtanuljanak eljutni A-ból B-be. Ami igazán nagy kihívást jelent a fejlesztőknek az, hogy a gép döntést tudjon hozni egy adott szituációban arról, hogy megéri-e ártania az utasainak. A baj ott kezdődik, hogy még az ember sem tud helyesen dönteni ilyenkor. Az MIT összegyűjtötte azokat a helyzeteket, amikor lehetetlen jó döntést hozni.

A munkáltatói oldal bruttó 3 százalékos emelést javasolt, a munkavállalói oldal azonban bruttó 9 százalékot szeretne. Nincs egyezség.

Egy friss kutatás arra világított rá, hogy minél kisebb egy magyar cég, annál nagyobb a munkavállalók szava. Vagyis a száznál kevesebb főt foglalkoztató cégek nyitottak leginkább az innovatív megoldásokra, és a beosztottakat is sokkal inkább bevonják a döntéshozatalba.

A Versenyhivatal azért vizsgálódott, mert a "légzésfigyelő" kifejezés olyan orvostechnikai eszközökre lenne alkalmazható, amely akár életmentő beavatkozás megkezdésére is alkalmas. Belátták azonban, hogy a köznyelv ilyesmt nem vár el egy "baba légzésfigyelőtől", ezért nem szabtak ki bírságot - pontosan jelezni kell azonban, hogy mire alkalmas a berendezés.

Kissé váratlan helyen tartott előadást kedden Zsiday Viktor: a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere Hányszor csíp a pillangó? című prezentációját a Media Hungary médiakonferencián adta elő. A cím a pillangó-effektusra utal, a befektető azt járta körül, milyen hibák vezetnek ahhoz, hogy egy döntésünk végül nem olyan eredményt hoz, amire előzetesen számítottunk.

A duális képzésről, villamosfejlesztésről, energiapolitikáról, veszélyes hulladékokról és iskolabezárási tervekről is kérdezik a kormányt a képviselők az Országgyűlés mai ülésén.

A K&H által végzett befektetői felmérés eredménye szerint az utóbbi két évben megtakarítási kérdésekben jelentősen felértékelődött a család és a barátok szerepe. Döntési helyzet esetén továbbra is a banki tanácsadó javaslata az első, ezt követően viszont a család véleménye számít leginkább.

A jövőben is fizetni kell vasárnapi pótlékot, a Kúria döntése ezen nem változtat.

Befektetők kárára elkövetett csalásban mondta ki vétkesnek az eljáró amerikai bíróság esküdtszéke a Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport egyik volt alelnöki rangú kereskedőjét. Ez az egyik legnagyobb horderejű olyan bírósági végzés, amely közvetlenül az öt évvel ezelőtt kirobbant globális pénzügyi válsághoz kötődik.

A Kúria múlt csütörtöki döntése alapján a perben szereplő szerződés semmis, de a semmisség okát a Kúria kiküszöbölte és érvénybe helyezte azt, a hitelt az adósnak tehát továbbra is törlesztenie kell. A megjelenő téves információk és nyilatkozatok tisztázása érdekében megszólalt a Kúria elnöke is.

A Kúria döntött: a bank nyert is és nem is, és az adós szintén. A testület egy középutas megoldást választott, és részben az ügyfélnek adott igazat, de a szerződést nem nyilvánította semmissé.

Vannak olyan esetek, amikor az adósnak kedvező döntés születik, de gyakran, amikor az ügyfeleknek ad igazat a bíróság a bankkal szemben, még akkor is az ügyfél kerül rossz helyzetbe, el lehet azonban érni a szerződés fenntartása mellett az adós számára valamivel kedvezőbb pozíciót is.

A Kúria elhalasztotta a döntést annak a devizahitelesnek a perében, aki az OTP ellen indított pert, amelyben a kölcsönszerződés semmisségének kimondását kéri.