Korábban megírtuk, hogy a Kúria fenntartotta közbenső ítéletét, és nem nyilvánította semmisnek a devizahitel-szerződést, ez a banknak kedvez, de a testület tett egy kiegészítést is, ami az adós szempontját támasztja alá.
Nyert is a bank és nem is
Kimondta ugyanis a Kúria, hogy az árfolyamrés költség a fogyasztó szempontjából és ilyen értelemben annak nincs jelentősége, hogy ennek csak banktechnikai okai vannak. Ennek a tételnek is benne kellett volna lennie a szerződésben. Ez az ok miatt azonban a Kúria nem nyilvánította semmissé az egész szerződést, hanem visszamenőleges hatállyal kiküszöbölte az érvénytelenségi okot.
Ez azt jelenti ebben az ügyben, hogy a középárfolyamtól plusz-mínusz fél százalékkal lehet eltérni, vagyis az eladási és vételi ár között 1 százalékos eltérés lehet. Mivel ez visszamenőleges hatályú a banknak azt ezt meghaladó költséget vissza kell fizetnie. Az összeg 215990 forint.
A Kúria egyúttal kimondta azt is, hogy az ügyfél nem volt jól tájékoztatva, a szerződésből kimaradt tétel miatt. A testület az első fokon eljáró bíróságnak ajánlást tett. A Kúria arra vonatkozó szempontokat adott meg a bíróságnak - erre a konkrét és más hasonló ügyekre nézve -, hogy miről kell döntenie, miket vizsgálhat.
A Kúria egy középutas megoldást választott, amivel egyik fél sem lehet maradéktalanul elégedett, a felülvizsgálati kérelem részben volt eredményes - kommentálta a döntést Istvánovics Éva, ügyvéd a helyszínről a Privátbankárnak.
Az érvénytelenség következményei
A Kúriának három lehetősége lett volna: az egyik, hogy érvényteleníti a szerződést, és elrendeli az eredeti állapot visszaállítását, ami ebben az ügyben nehéz lett volna. A másik lehetőség, hogy az érvénytelenség okát kiküszöböli, és a szerződést érvényesnek nyilvánítja, ez történik a mostani döntés értelmében. És a harmadik lehetséges megoldás érvénytelen szerződésekre vonatkozóan, ha a szerződés egyébként jól működik, de például az írásbeliség követelményének megsértésével jött létre a bíróság a szerződést érvényessé nyilvánítja. Ilyenkor a bíróság alakítóan nyúl bele a szerződésbe, de ezt nem teheti a felek akarata ellenére - mondta az ügyvéd.
Tényleg a bankok nyertek? Mit jelent a Kúria ítélete?
A Kúria döntött: a bank nyert is és nem is, és az adós szintén. A testület egy középutas megoldást választott, és részben az ügyfélnek adott igazat, de a szerződést nem nyilvánította semmissé.
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
