A Kúria fenntartja közbenső ítéletét. Nem nyilvánították semmisnek a devizahitel-szerződést. Ez alapján a szerződés megmarad, de a testület tett egy kiegészítést is, ami az adósnak kedvez: eszerint az alkalmazható árfolyamrés 1 százalék lehet.
A vételi és eladási árfolyam közötti különbségből eredő költség az ügyfelet terheli, ezt előre tudhatta és számíthatott rá - mondta indoklásában a Kúria.
|
Friss cikkünk az ítélet után: A Kúria döntött: a bank nyert is és nem is, és az adós szintén. A testület egy középutas megoldást választott, és részben az ügyfélnek adott igazat, de a szerződést nem nyilvánította semmissé. Mit jelent a Kúria ítélete? |
Miről vitatkoztak?
Leegyszerűsítve: az adós álláspontja szerint az OTP Banknak tételesen fel kellett volna tüntetnie az árfolyamrést mint költséget a szerződésben, ez azonban nem történt meg, így a felperesek szerint a szerződés semmis.
A bank álláspontja szerint az árfolyamrés megjelenésének csak a teljes hiteldíj-mutatóban (THM) van szerepe, csak az összehasonlítás szempontjából érdekes. Ez a mutató és az árfolyamrés változó értékek, amelyek a szerződésbe nem kerülnek be. A bank és több szakmai szervezet álláspontja szerint ez nem számít költségnek.
A döntés előzménye: első- és másodfok
A per a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kezdődött 2012 februárjában, és a bíróság áprilisban elutasította a keresetet. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék azonban az adós érveléssel összhangban, azt mondta ki: érvénytelen a felek között létrejött kölcsönszerződés, mivel a bank nem nevesített minden költséget, köztük az árfolyamrést. A másodfokú bíróság közbenső ítéletében az elsőfokú bíróságnak adott útmutatása szerint az eredeti állapotot kell helyreállítani.
A bíróság szerint az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen volt, mert a bank nem bocsát devizát az adós rendelkezésére, hanem forintban folyósítja a hitelösszeget és az adós is forintban törleszt. A bíróság szerint mivel devizaátváltás nem történik, a bank a vételi, eladási árfolyam különbözetéhez bevételként jut hozzá, így egynemű árfolyam alkalmazása volna tisztességes - mondta Istvanovics Éva, ügyvéd a Privátbankárnak a jogvitával kapcsolatban.
Mit várt az OTP Bank a Kúriától?
A bank felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Elsődlegesen a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság számukra kedvező ítéletének helybenhagyását kérték.
Másodlagosan a felülvizsgálati kérelem azt tartalmazza, hogy ha a Kúria a szerződést törvénysértőnek találná, ne az eredeti állapot helyreállításáról rendelkezzen, mert az aránytalan jogkövetkezményt jelentene.
Ismét tüntetések lesznek a Kúria előtt
|
| Tiltakozók a Kúria épülete előtt június 25-én (Fotó: Kovács Attila/MTI) |
Több devizahiteleseket támogató és képviselő érdekvédő szervezett tüntetést mára a Kúria elé. A Kúria múlt héten elhalasztotta a döntést, akkor is tüntetést tartottak a devizahitel szerződés semmissé nyilvánítása miatt.
Halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indult a nyomozás. 
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
