Aki nyer, az is veszít? Nem biztos, hogy érdemes beperelni a bankot

Virtuális hitel? Színlelt szerződés?

A devizaalapú hitelperekben általában több érvrendszer is fel szokott merülni, az egyik ilyen a színlelt szerződéssel illetve a virtuális devizahitelezéssel történő érvelés. Ebben az esetben azt kritizálják, hogy az ügylet mögött valójában nem állt deviza.

A devizaalapú hitel lényege az, hogy az ügyfélnek forintra van szüksége, a bank olcsó devizaforráshoz jut és ezt kedvező - legalábbis a forint hitelnél jobb - kamattal kínálja az ügyfeleknek, de ettől a szerződés nem színlelt, és a hitelezésben megjelenő deviza nem virtuális. Az ügyfelek az alacsony kamatok előnyeit élvezték, de az árfolyam és egyéb változások kockázatát vállalták, tehát a szerződés hátrányait is vállalniuk kellett - még ha erre nem is a legmegfelelőbb módon hívták fel a figyelmüket (de erről később).

Tisztességtelen eljárás és az egyoldalú szerződésmódosítás

A devizahitelek törlesztésének nagymértékű emelkedése miatt uzsorakamathoz szokták hasonlítani, de igaz-e ez és mit jelent a tisztességtelenség? Uzsoráról semmiképpen nem beszélhetünk, mert a hitel kondícióinak meghatározása nem a másik fél helyzetének kihasználásával történik. A jog szerint akkor tisztességtelen a hitelszerződés, ha az indokolatlan és egyoldalú előnyt jelent az egyik félnek, nem kiszámítható, és nem érthető. Ugyanez vonatkozik az egyoldalú szerződésmódosításra a bank részéről. Ennél az érvelésénél tehát ezeket a szempontokat vizsgálja meg a bíróság.

A jelenleg is folyó, a Kúria előtt lévő ügyben a vita egyik tárgya például éppen az érthetőség, kérdés ugyanis, hogy ez nyelvtani érthetőséget jelent, vagy azt is feltételezik, hogy az ügyfél érti a gazdasági, pénzügyi következményeit is a hitelszerződésnek.

A jogvitáknak gyakori része az egyoldalú szerződésmódosítás is, mint a perek tárgya. Ezt sem egyszerű eldönteni, mert ami az ügyfélnél költségként jelentkezik, azt gyakran olyan külső tényezők irányítják, melyekre a hosszú futamidő miatt is szükség lehet. Egy lakásvásárlásnál a törlesztés akár 20-25 év lehet, ez alatt olyan piaci változások lehetnek, amelyek az adósnál költségként jelennek meg. Kérdés tehát az is, hogy mi számít egyoldalú változtatásnak, és mi az, ami a szerződésben megállapított változó kamatozás miatt, a piaci változások függvényében önállóan következik be.

Az árfolyamrés kérdése

Gyakori érvrendszer és a most nagy érdeklődést kiváltott ügyben is részben erről folyik a jogvita, de mi is az az árfolyamrés? Ennek lényege, hogy az ügyfelek az eladási áron veszik fel a hitelt, de vételi áron törlesztik. Kérdés, hogy ez jogszerű-e és ha igen, akkor a különbség, vagyis az árfolyamrés mértéke - amit a bank határoz meg - mekkora lehet?

A különbség meghatározásánál az is felmerül, hogy az költségként jelenik-e meg vagy valamilyen banktechnikai magyarázata van? Ez azért nehéz kérdés, mert az ügyfél részéről mindenképpen költségként, többlet kiadásként jelenik meg az árfolyamkülönbség összege - mondta Istvanovics Éva, ügyvéd.

Ha a szerződésnek egy-egy részével van probléma, akkor a perben a bíróság csak azt a részt semmisítheti meg, nem az egész szerződést. Ez csak abban az esetben történik meg, ha az egész szerződés értelmezhetetlenné válik egy ilyen hiba miatt. Ha az egyoldalú módosítás jogszerűtlen, csak a vonatkozó részt állítják vissza, és ilyenkor az ügyfél jól is járhat, de egy teljes semmisség esetén szinte biztos, hogy még rosszabb helyzetbe kerül az adós.

Mi történik, ha semmis a szerződés vagy annak egy része?

A Kúria előtt lévő ügyben az árfolyamrés a szerződésben nem jelenik meg, csak a teljes hiteldíj mutatóban (THM), pedig a szerződésben is kötelező lenne. Az üggyel az a probléma, hogy ha ezt a részt semmisnek találja a bíróság, az eredeti szerződés értelmezhetetlenné válik, ami az egész semmisségét is jelentheti. A szerződés megsemmisítése és az eredeti állapot visszaállítása az adósnak nagyon nehéz lehet, ilyenkor ugyanis vissza kell fizetni a teljes tőkét és a kamatokat, sőt a per alatt összegyűlt késedelmi kamatokat is - mondta Istvanovics Éva a Privátbankár kérdésére.

Az külön kérdés, hogy a kamatot hogyan állapítják meg, ha például mai árfolyamon, az különösen nagy teher lehet, de ha a felvett árfolyamon, az sokkal jobb helyzetet teremt, de egyben megfizetni a teljes összeget szintén nagy teher lehet az adósnak. Előfordulhat az is, hogy egy köztes árfolyamot határoz meg a bíróság, ahol a bank és az ügyfél közösen viselik az árfolyamváltozás terhét, körülbelül úgy, mint a végtörlesztésnél.

Éppen ezért a Kúria előtt lévő ügyben a semmisség kimondása mellett azt is kérték, hogy a Kúria ne az eredeti állapot helyreállításáról rendelkezzen, mert az aránytalan jogkövetkezményt jelentene.

Amennyiben nem az egész szerződés válik semmissé, a szerződés tovább él, ha a megsemmisített rész nélkül is teljesíthető.

A legjobb forgatókönyv tehát, ha az adósnak per közben sikerül megegyezni a bankkal és megszüntetik a pert, ez történik egyébként az esetek egyre növekvő részében - mondta Istvanovics. Az elsőfokon meghozott ítélet után másodfokra lehet vinni az ügyet, ha az itteni jogerős ítélet valamelyik fél felül akarja vizsgáltatni, a Kúriához fordulhat. Innentől azonban nem sok lehetőség van további jogorvoslatra. Ezért is, és a társadalmi és jogi hatása miatt is, fontos az éppen futó devizahiteles ügy.

Mi történik az ingatlannal, ha arra szól a hitel?

A hitelszerződések jellemzője, hogy ingatlanfedezet áll első helyen a biztosítékok sorában a készfizető kezesek mellett. Az adós akár a teljes hitelösszeg azonnali visszafizetésére is kötelezhető, de ha ezzel nem rendelkezik, akkor az ingatlant el kell adni - még akkor is, ha az a család egyetlen lakóingatlana.

Ilyenkor a legjobb eset, ha az adós maga értékesítheti a lakást meghatározott idő alatt, de ha ez nem sikerül határidőre, a bank elárverezheti az ingatlant, amire a sürgősség miatt csak gyakran nyomott áron kerülhet sor. Ilyen helyzetben még az is a előnyösebb, ha a bank és az adós a  közösen értékesítésben állapodik meg - mondta az ügyvéd.

Összegezhetjük, hogy a semmisség kimondása nem kedvező az ügyfél számára, viszont el lehet érni a szerződés fenntartása mellett az adós számára valamivel kedvezőbb pozíciót, és esetleg el lehet kerülni az ingatlan elvesztését – nyilatkozta a szakértő a Privátbankárnak.