Szemben az egész világgal és a józan ésszel: minden idők legnagyszerűbb döntései

1. Mi történik, ha egyik napról a másikra megduplázzuk a fizetéseket?

Henry Fordot gyakran idézett mondásai mellett leginkább arról ismeri a világ, hogy az autóipar és modern tömeggyártás alapjait lefektette. A Ford Motor Company-t befektetőtársaival 1903-ban alapította, a cég történetének volt egy igazán érdekes momentuma: 1914-ben Ford úgy döntött, megduplázza a munkásai fizetését.

Amikor ugyanis gyárában bevezették a futószalag használatát, olyannyira megemelkedett a termelés hatékonysága, hogy a termelési mennyiséget a munkaerő létszámának emelése nélkül megduplázták – magyarán ugyanannyi melóssal is kétszer annyi autót tudtak legyártani, mint egy éve.

A szalag melletti munka azonban rendkívül monoton és fizikailag megterhelő volt, így a felmondások száma gyorsan növekedni kezdett. Ford ekkor úgy döntött, komoly változtatásokat léptet életbe, hogy megállítsa a munkaerő eláramlását.

Futószalagon érkeznek a Fordok 1913-ban

Egyrészt 9 órásról 8 órásra rövidítette a munkanapot, másrészt átállította az üzemet kettőről három műszakos termelésre, ezzel számos új munkahelyet teremtve. A harmadik intézkedés volt a legnagyobb durranás: megduplázta a béreket, napi 5 dollárra. A sajtó széles körét összetrombitálta a bejelentésre, akik nem fukarkodtak a jelzőkkel a beszámolókban: igazán nagylelkűnek nevezték a lépést, ami 10 millió dolláros többletköltséget jelentett a Fordnak. A döntés végül óriási sikert hozott a cégnek: egy éven belül az éves fluktuáció 370-ről 16 százalékra esett, miközben a termelékenység jelentős mértékben emelkedett (az 5 dolláros napibérhez ugyanis többet is kellett teljesíteni). 9 év alatt a T Modell ára 800-ról 350 dollárra esett, a Ford évtizedekre a világ legnagyobb autógyárává lett.

2. Nem jó ötlet visszavenni a kirúgott, problémás dolgozót – kivéve, ha Steve Jobsnak hívják…

Steve Jobs korunk egyik korszakalkotó zsenije volt - ám igen nehéz természetű zseni. Munkamódszereit legendásan megszenvedték egyaránt kollégái és cégének vezetői is. Az Apple-t 1976-ban alapították, 1985-re azonban annyira megromlott Jobs és a cég igazgatótanácsának viszonya, hogy gyakorlatilag kirúgták az alapító Jobsot a cégtől. A következő 12 évben bár óriásit nőtt az Apple árbevétele (800 millió dollárról 8 milliárd dollár fölé), mégis úgy emlékszik a világ erre az időszakra, hogy a cég hibát hibára halmozott - elrontott fejlesztések, zsákutcának bizonyuló újítások faragták folyamatosan a profitot, gyakorlatilag a csőd szélére került a vállalat. 1997-ben aztán felismerték, hogy szoftvert kell szerezniük az elavulttá vált operációs rendszerük helyett - ekkor vették meg a NeXT-et, ami történesen Steve Jobs cége volt.

Minden korábbi ellenérzés ellenére először ideiglenesen, majd véglegesen is visszaadták az újra 'házon belülre' került Steve Jobs kezébe a vezetést. Bár Jobs munkamódszerei és hozzáállása az eltelt bő évtizetdben fikarcnyit sem változtak, a siker nem sokat váratott magára: a céget átalakította, a fejlesztések közül jó érzékkel kiválasztotta azokat, amelyek életképesek és leállította azokat, amelyek csak vitték a pénzt. Az Apple-t végül a világ legértékesebb vállalatai közé emelte.

3. Mégsem akkora őrültség átadni a legféltettebb titkunkat a konkurenciának?

1999-ben az Infosys lett az első szofvervállalat Indiában, ami megszerezte a CMM legmagasabb, 5. szintű minősítését. Laikusok vagyunk, így legyen elég annyi: ez egy olyan modell, amelyet a szoftverfejlesztő szervezetek megbízhatóságának felmérésére és javítására dolgoztak ki; komoly üzleti jelentősége van annak, ha egy cég rendelkezik a legmagasabb fokozatú minősítéssel, hiszen jelentős előnyt szerezhet versenytársaival szemben, ami hamar profitra válthat. Mit tett ehelyett az Infosys? Az összes belföldi versenytársával megosztotta azt a módszertant, aminek segítségével megszerezték a minősítést.

Bár első hallásra őrültség a közvetlen versenytársainknak ekkora segítséget adni, N.R. Narayana Murthy nagyobb léptékben gondolkodott. Ha ugyanis a belföldi riválisok szintén megszerzik a legmagasabb szintű minősítést, a teljes indiai IT-szektor versenyképessége óriásit emelkedhet a globális versenyben, Indiára irányítva ezzel a nyugati vállalatok figyelmét. Ez a húzása fényes sikerhez vezetett: India ma jelentős szereplője a globális IT-piacnak.

4. Megszabadulni attól a terméktől, amiről a cégünket ismerik - remekül hangzik?

Ha azt mondom Xerox, azt mondod: fénymásoló. Ez annyira beégett a köztudatba, hogy sokan használták a "xeroxozni" kifejezést, pedig kimondva és leírva is sokkal hülyébb, mint a "fénymásolás". A kifejezés természetesen angolul is használatos, a "photocopy" helyett. A társaság neve olyannyira egybeforrt az általa gyártott fénymásolókkal, hogy nem kicsit számított meglepetésnek, amikor Ursula Burns, a Xerox korábbi CEO-ja úgy döntött: a korral haladva jelentősen visszavágja a cég emblematikus termékkörének gyártását és új alapokra helyezi a céget. Egy állásbörzén 2013-ban már ki is írták a standjukra: "Már nem gyártunk fénymásolókat." Ez egyrészt a szó szoros értelmében is igaz, hiszen szimpla fénymásolók helyett multifunkciós eszközöket állítanak elő, amelyek faxolni, szkennelni és másolni is képesek, másrészt pedig felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy 2017-ben a cég árbevételének háromnegyede már olyan szolgáltatásokból származik, mint például autópályadíj-fizetési rendszerek üzemeltetése, biztosítási bejelentések feldolgozása, vagy épp oktatást segítő rendszerek üzemeltetése, és mindössze a bevételek egynegyedét adják az irodai gépek.

+1:  30 dollárért bitcoint vennetek nem kell félnetek jó lesz

Aki korán felfigyelt arra, hogy a bitcoinnal valami nagy innováció indul el a pénzügyi világban, nagy változásokra van esély, az hatalmas nyereségre tehetett szert. A sajtó már 2013 elején felkapta a témát, még Magyarországon is, amikor a bitcoin árfolyama csak 10-30 dollár volt. De az év második felében is lehetett kapni 40-50 dollárért, most pedig óriási zuhanás után is 3000 felett van.

Százszorozni lehetett a tőkét - igaz, az is benne volt a pakliban, hogy elúszik az egész. Nagyon hasonló dolog ismétlődött meg tavaly és az idén az ethereummal.

Vannak olyan befetketések, amelyeket egyszerűen elfelejtenek, vagy olyan sokáig nyújtanak súlyosan negatív teljesítményt, hogy végképp megutálják a befektetők. Ez akár 10-20 évig is mehet, utána viszont ha elterjed, hogy valami borzasztóan olcsó, a befektetők esetleg felkapják. Ilyenkor a felpattanás rövid idő alatt hatalmas lehet. Ilyen történt 2015 végén-2016 elején az aranybánya-részvényekkel (közel 150 százalék a mélypontról), 2016 végén egyes uránbányák részvényeivel (50-80 százalék a mélypontról), vagy 2016 júliustól, a Brexit után az európai bankrészvényekkel (indexük mintegy 60 százalékkal ment fel a gödör aljától).