Európai Uniós követelmény miatt 2015. július 3-tól egy sor olyan szabály módosul a betétbiztosításban, amelyek most, a bróker- és DRB-botrány kapcsán korántsem tűnnek ésszerűnek.
A csaló cégvezetőknek is jár a kártalanítás
A legvitatottabb pont egyértelműen az, hogy az eddigi hazai gyakorlattal szemben júliustól már nem lehet megakadályozni a csődbe ment bankok vezetőinek és közvetlen hozzátartozóiknak az érintett pénzintézetben lévő betétjeik utáni kártalanítás kifizetését. Eddig a hazai jogszabály blokkolta ezeket az utalásokat, a jövőben ugyanakkor 100 ezer eurónak megfelelő összeget akkor is ki kell fizetnie az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA), ha közben alapos a gyanú, hogy az érintett vezetők visszaélést követtek el, aminek hasznát ők (is) szedték. Ez a számonkérést is megnehezíti, ráadásul szembe megy a Fidesz azon kezdeményezésével, amely szerint a brókerbotrány felelősei teljes vagyonukkal feleljenek a visszaélésekért.
Újabb papírok kerülnek ki a védelem alól
A Quaestor vállalati kötvénye kapcsán rengeteg befektető szembesült azzal, hogy ezekre az értékpapírokra sem az OBA, sem a Befektetővédelmi Alap (Beva) védelme nem vonatkozik. Nos, a kör tovább bővül júliustól, mert innentől kezdve a sima vállalati kötvénytől kissé különböző pénzintézeti kötvényekre sem terjed már ki az OBA-védelem. (Ez a lépés ésszerűnek tűnik, ám épp a mostani helyzetben igen rossz üzenetnek számít.)
Fellélegezhetnek a legpechesebbek és az önkormányzatok
Persze hogy az új betétbiztosítási direktíva átvétele egy sor kedvező változást is okoz. Azok a betétesek, akik általában nem tartanak az OBA-védettséget meghaladó mértékű pénzt betétben, azonban a csőd idején rendkívüli okból – például lakáseladás után – a korábbi egyenlegeknél számottevően nagyobb betétállománnyal bírnak, visszakaphatják teljes követelésüket.
Ennél is jelentősebb változás – és most a DRB-csődök esetén jól is jött volna -, hogy az irányelv bevonja a védett betétek körébe az önkormányzati számlákon levő pénzeket. Az uniós irányelveket a magyar jogrendbe átültető jogszabály értelmében júliustól 500 ezer eurós – 150 millió forintos – értékig a helyhatóságok betétei is védettek lesznek.
Románia 200 százalékot nőtt euróban mérve 15 év alatt. Magyarország 70 százalékot. A különbség nem véletlen. 
