A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezésére jövőre szigorodnak a Btk. tőkepiaci visszaélésekre vonatkozó tényállásai. 2023. január 1. napjától bennfentes kereskedelemnél, tiltott piacbefolyásolásnál is minősített eset lesz, ha e bűncselekményeket tőzsdei céghez kötődő személy követi el. Őket a törvénymódosítás nyomán az eddiginél szigorúbb, akár 5 év szabadságvesztés és magas összegű piacfelügyeleti bírság fenyegeti majd.
Az MNB a piaci visszaélésről szóló irányelv (MAD) és a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) 2016. júliusi hatálybalépése óta különösen szigorúan lép fel a tőkepiaci visszaélésekkel szemben.
A jegybank ez idő alatt közel 40 esetben tett feljelentést bennfentes kereskedelem vagy tiltott piacbefolyásolás elkövetésének gyanúja kapcsán. A feljelentések alapjául szolgáló határozatokban az MNB összesen közel 800 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki. Ebből a piaci manipuláció okán kiszabott bírságok összesen a félmilliárd forintot is meghaladták, de bennfentes kereskedelem miatt is szűk 300 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a jegybank.
Az elmúlt években az MNB által feltárt piaci visszaéléseket esetenként tőzsdei cégek tisztségviselői, alkalmazottai követték el – pozíciójukkal, helyzetükkel értelemszerűen súlyosan visszaélve. Ezt a jegybank eddig is kiemelt súlyosbító körülményként értékelte, tekintve, hogy ők az adott tőzsdei cégben betöltött – sok esetben koordináló, irányító – szerepüket is felhasználva jelentős mértékben sértették a tőkepiac zavartalan működését.
Ezen esetekben ráadásul a jogsértő magatartást éppen a tőkepiac működését, a vonatkozó szabályokat ismerő (és annak mindennapi gyakorlatában is jártas) személyek valósítják meg, akiktől pozíciójuknál fogva egyébként fokozottan lenne elvárható a jogszabályi előírások betartása.
E felügyeleti tapasztalatok, illetve az MNB és az Igazságügyi Minisztérium (IM) konstruktív szakmai együttműködése alapján jövő évtől kibővül a Büntető Törvénykönyv (Btk.) bennfentes kereskedelemre és tiltott piacbefolyásolásra vonatkozó rendelkezései tekintetében a minősített esetek alanyi köre. Eszerint bennfentes kereskedelem esetén immáron öt évig terjedő szabadságvesztést kockáztat, aki a bűncselekményt nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátónak a bennfentes információhoz feladatkörénél fogva hozzáférő tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként követi el. A tiltott piacbefolyásolás esetében a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó valamennyi tisztségviselőjére vagy alkalmazottjára kiterjedő, kibővített minősítő körülmények az összes alapesetre vonatkoznak majd és szintén akár 5 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását teszik lehetővé. A szigorítás a Budapesti Értéktőzsde minden kereskedési helyszínén, így a fő piac mellett az Xtend és az Xbond piacokon listázott valamennyi kibocsátóra vonatkozik.
A jegybank javaslatát elfogadva – az MNB piacfelügyeleti hatáskörének bővülésére tekintettel – jövőre már jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek, azaz szintén bűncselekménynek minősül az engedély nélküli közösségi finanszírozási szolgáltatási (crowdfunding), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által vezetett központi nyilvántartásba vétel nélkül páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatási vagy forgalmazási, illetve a bejelentés hiányában végzett elektronikuspénz-értékesítői tevékenység is.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
