Az egyelőre állami kézben lévő MKB vezetője korábban úgy nyilatkozott: stratégiai jelentőséget tulajdonítanak annak, az MKB aktív szereplőként megjelenjen a jelzálogbanki piacon. A lépés most be is következett: benyújtották a jelzálogbank alapítására vonatkozó kérelmet az MNB-nek. Az ügylet érdekessége, hogy nem egyedül gründolják a bankot: kisebbségi részvényesként beszáll a Gránit Bank is.
„Mivel mérethatékonyság miatt nem lehet minden kereskedelmi banknak jelzálogbankja, az MKB nyitott a partneri együttműködésre” – indkolt Balog Ádám.
Az MKB Bank elnök-vezérigazgatója szerint a hosszú lejáratú lakossági jelzáloghitelek jelzálogleveleken keresztüli finanszírozása javítja a piac stabilitását, ugyanakkor növeli a kiszámíthatóságot mind az ügyfelek, mind a bankok oldaláról. Balog Ádám szerint a jelzáloglevelek várhatóan a befektetők széles spektrumának kínálhatnak vonzó befektetési lehetőséget.
Fogy az idő
Az MNB rendelete alapján minden olyan magyarországi bank, amelyik jelzáloghitelezést folytat, köteles 2016. október 1-től hitelállományának legalább 15%-át jelzáloglevél formájában finanszírozni.
|
Mit lépnek a többiek? - korábban háromszereplős volt a piac: FHB, OTP és UniCredit. - a K&H tavaly októberben jelentette be, hogy saját jelzálogbankot alapít - a takarékszövetkezeti integráció nem alapít saját jelzálogbankot, hanem inkább beveszi a klubba az FHB-t. - 2015 decemberében jegyezték be az Erste jelzálogbankját A Budapest Bank és a CIB Bank és korábban úgy nyilatkozott, hogy még nem döntött a kérdésben, vagy pedig más megoldásban gondolkodik. Ez a más megoldás elvben egy hazai összefogás is lehetne, egy olyan jelzálogbank, amely több hazai hitelintézetet szolgál ki. Ezt most két szereplővel megvalósította az MKB és a Gránit. Ahogy azonban fogynak a lehetséges együttműködő szereplők, úgy csökken az esélye az újabb projektnek. |
Megjelent a rendelet a Magyar Közlönyben. 
