Az Erste Bank augusztus elején beadta jelzálogbank alapítási kérelmét a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) - közölte a pénzintézet hétfőn az MTI érdeklődésére. Ezzel – a már működő FHB, OTP és UniCredit – mellett lényegében összejön az a piaci penetráció, amelyről Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára nyilatkozott a közelmúltban. A szakember szerint 5-6 jerlzáloghitel-intézet lehet majd a piacon rövidtávon. Az ötödik jelentkező az MKB lesz, amelynek frissen kinevezett elnök-vezérigazgatója, Balog Ádám úgy nyilatkozott, hogy stratégiai jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az MKB aktív szereplőként megjelenjen a jelzálogbanki piacon. Ezt lehetőség szerint többségi tulajdonosként, partnerbankokkal történő együttműködésben valósítanák meg, de nem zárják ki az egyszemélyes, azaz önálló alapítást sem. Az új jelzáloghitel-intézet megalapítását itt egyedül az teszi kérdésessé, hogy a szanálás lezárását követően értékesíteni szeretnék a bankot. Bár egy jelzálogbank alapítása elvben nem akasztaná meg az értékesítést, de az azért kissé furcsa lenne, hogy ilyen kérdésben nem az új vevőé lenne a döntő szó.
A Budapest Bank, a CIB Bank és a K&H Bank korábban úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy még nem döntött a kérdésben, vagy pedig más megoldásban gondolkodik. Ez a más megoldás elvben egy – az MKB esetében is megpendített – hazai összefogás lehet, egy olyan jelzáliogbank, amely több hazai hitelintézetet szolgál ki. Elvben lehetőség nyílhat arra is, hogy egyes bankok anyacégei bocsássanak ki jelzáloglevelet a magyarországi hitelek fedezetével, ám ez több szempontból is kényes kérdés, s az ezzel kapcsolatos szabályozás is változhat – főleg, ha kiderül, hogy több pénzintézet is ilyen irányba gondolkodik...
Az MNB rendelete előírja, hogy minden olyan magyarországi bank, amely jelzáloghitelezést folytat, köteles 2016. október 1-jétől hitelállományának legalább 15 százalékát jelzáloglevél formájában finanszírozni.
Az orosz elnök korlátozza a készpénz kivitelét. Súlyos esetben akár el is kobozhatják a bankjegyeket. 
