Rogán Antal péntek este benyújtotta törvényjavaslatát a parlamentnek a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról.
Mindegy, hogy fiktív vagy valódi kötvényt vettek: kártalanítanak
A törvényjavaslat hatálya azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a Quaestor Financial Hrurira által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél ezzel kapcsolatban az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, függetlenül attól, hogy az ügylet érvényesen létrejött-e, illetve teljesítették-e.
Az indoklás szerint az indítvány egy követeléskezelő, kárrendező alap felállításáról rendelkezik, amely - a Befektető-védelmi Alap kártalanításával együtt – 30 millió forintig kielégíti az ügyfelek igényeit.
Hogyhogy mégis jár a kártalanítás vállalati kötvények után?
A vállalati kötvényekre (ha egyébként a kötvény megvan, de a kötvény mögött álló cég nem tud fizetni) alapesetben nem vonatkozik a Beva-védelem, ezt a kockázatot az ügyfeleknek kell futni a magasabb hozamért cserébe. A törvényalkotók ezért az indoklásban igyekeznek magyarázatot adni arra, miért is kártalanítják most mégis a kötvényvásárlókat.
Eszerint a Quaestor vállalatcsoport által elkövetett visszaélésekhez számos egyedi - a pénzpiacon tapasztalható más anomáliáktól eltérő – jellegzetesség kapcsolódik. A kötvények kibocsátására és forgalomba hozatalára egyrészt kizárólag a cégcsoport javára, annak finanszírozására került sor (ami vállalati kötvények esetében azért nem rendkívüli), másrészt ez a tevékenység több szempontból is hasonlít a betétgyűjtésre (ez pedig nehezen értelmezhető).
Az ügyfelek pénzt helyeztek el a vállalatcsoport tagjainál, amelyekért értékpapírt kaptak. Ezen értékpapírok egy jelentős részéről utóbb kiderült, hogy fiktív, vagyis tényleges értékpapír-kibocsátás nem történt. Ettől függetlenül azonban a kötvényeket forgalmazó társaság, valamint a készpénzt adó ügyfél között polgári jogi jogviszony jött létre. Ez részben a kölcsönszerződés, részben pedig a betétszerződés jellegzetességeit mutatja, hiszen az ügyfél kamat ellenében adta a pénzt a vállalatcsoport érintett tagjának. Ez más eset, mint a "valós" kötvényeseké, egy bonyolult jogi helyzet, amiben egy komoly elvi vitát követően pénteken az a döntés született a Bevánál, hogy jár a kártalanítás.
Túl nagy munka lenne a bíróságnak?
A külön törvény megalkotására az előterjesztő szerint azért is szükség van, mert a károsultak nagy számára - 32 ezer ügyfélről beszélünk - tekintettel az egyedi igényérvényesítés rendkívüli nehézségekkel járna. A bíróságok számára jelentős kihívást jelentene, ha a károsultak egyenként érvényesítenék igényüket - írják.
Így megy majd a kártalanítás
- Az alap kárrendezése a Beva által kifizetendő kártalanítást meghaladó követelésre vonatkozik, annak összege személyenként nem haladja meg a Quaestor Financial Hrurira, illetve a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. tagjaival szemben fennálló követelések összegét, legfeljebb azonban a Beva által fizetett kártalanítással együtt a harmincmillió forintot.
- A harmincmillió forintot meg nem haladó összegű követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni.
- A kérelmeket 2015. május 6. és 2015. június 5. között nyújthatják be a károsultak, a beadási határidő jogvesztő.
- A kárrendezést kérelmezni kell. A kérelem benyújtásakor a jogosultnak igazolnia kell az értékpapír-számláján nyilvántartott kötvények mennyiségét, a követelés összegét. A kérelmet az alap által rendszeresített űrlapon, az alap kárrendezési szabályzatában meghatározott módon és helyen, vagy a kijelölt kormányablakon keresztül nyújthatják be.
Kinek a pénzéből kártalanítanak?
Első körben a Beva-tagok adják össze a pénzt a kártalanításra, azaz a tisztességesen működő pénzügyi cégek adják össze a csalók által okozott kár ellenértékét. Egy alapba kerülnek a fiktív és valós kötvények, ide fizeti be a Beva a kártalanítás összegét. Hogy a bankoknak, más pénzügyi vállalkozásoknak ne egyszerre kelljen előrántani az összeget, az jegybank adhat hitelt, illetve az alap kötvényeket is bocsáthat ki. Ha a kártalanítás megtörtént, lehet szurkolni az ügyészségnek, nyomozó hatóságnak: a Quaestor felszámolása után marat vagyont, illetve a csalások felelőseinek vagyonát a végén bevonják az alapba, és a Beva-tagok visszakaphatják a kártalanítás miatti plusz befizetéseiket.
Magyarán első körben a szabályosan működő bankok, pénzügyi vállalkozások dobják össze a csalók által eltüntetett pénzt; ha viszont elég vagyont sikerül összeszedni a felelősöktől, az ügyben ártatlan cégek akár a teljes összeget is visszakaphatják - ez azonban biztosan sok időbe telik, az új szabályozás miatt viszont nem a károsult ügyfelek rovására ketyeg az óra.
A később meg nem térülő befizetéseket egyébként előre láthatólag levonhatják majd a bankadóból a pénzintézetek - erről egy későbbi törvény rendelkezik majd, de a gyakorlatban az jelenti, hogy az adófizetők pénze is vastagon benne lehet majd a kártalanításban.
Persze ne feledjük, a törvényjavaslat egyelőre még csak törvényjavaslat, úgyhogy akár változhat is az elfogadás - elvileg hétfőn a témában még lesz egy egyeztetés a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Bankszövetség között, ha azonban ez érdemi egyeztetés lesz, akkor kérdéses, minek kellett előtte, pénteken este benyújtani a javaslatot.
Nagyokat ütnek. 
