Az Európai Központi Bank (EKB) 97,8 milliárd eurónyi olcsó hitelt osztott szét 143 európai kereskedelmi bank között a célzott hosszú távú refinanszírozási program (TLTRO) harmadik részeként.
| Apu, mi az a pénznyomda? Tényleg jön az ingyenpénz? |
Az EKB tavaly júniusban jelentette be, hogy szeptemberben elindítja a célzott hosszú távú refinanszírozási programot a reálgazdaság növekedésének támogatása és a deflációs veszély elhárítása végett. A tervek szerint 2016 júniusáig negyedévenként tartanak aukciókat, összesen még öt alkalommal szeretne hiteleket szétosztani az EKB.
Nem indult valami jól
Az első két aukció csalódást keltő eredményekkel zárult: tavaly szeptemberben 82,6 milliárd euró, decemberben pedig 129,8 milliárd euró hitelt vettek fel a bankok négyéves futamidőre, 0,15 százalékos kamattal. A kihelyezett hitelek összege így 212,4 milliárd euró volt, miközben az EKB 400 milliárd euró hitelt szeretett volna szétosztani.
Az alacsony TLTRO-lehívás mindazonáltal arra ösztönözte az EKB-t, hogy kapcsoljon nagyobb sebességre és kezdje el a szuverén kötvényekre is kiterjedő nagyszabású mennyiségi enyhítést. A frankfurti székhelyű intézmény január 22-én jelentette be, hogy havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programot indít, amely 2015 márciusától 2016 szeptemberéig tart.
A TLTRO keretében kihelyezett hitelek kamatát januárban 10 bázisponttal 0,05 százalékra csökkentette az EKB, így a kereskedelmi bankok gyakorlatilag ingyen tudnak hitelt nyújtani a vállalkozásoknak és a háztartásoknak ezen a mechanizmuson keresztül.
A célzott hosszú távú refinanszírozási programot igénybe vevő kereskedelmi bankoknak az alacsony kamatozású hitelt a magánszférába - a vállalkozásoknak és a háztartásoknak - kell tovább adniuk. Azoknak a pénzintézeteknek, amelyek nem tesznek eleget ennek a feltételnek, már 2016 őszén vissza kell fizetniük a TLTRO keretében felvett hiteleket. Más szankcióktól azonban nem kell tartaniuk.
Hitel, de mire?
Johannes Gareis, a Natixis francia befektetési bank közgazdásza szerint a TLTRO harmadik aukciója jó jelzés az euróövezet gazdaságának, támogatnia kell a banki hitelezést, amennyiben a pénzintézetek finanszírozási költségeik csökkenését a háztartásoknak és vállalatoknak nyújtott hitelek kamataiban is érvényesítik. Gareis arra számít, hogy a következő hónapokban fellendül a hitelezés, támogatva a gazdasági növekedést.
Más elemzők nem ilyen optimisták. Jennifer McKeown, a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház közgazdásza attól tart, hogy a bankok az EKB-tól felvett olcsó hitelt saját kölcsöneik kiváltására vagy államkötvények vásárlására fordíthatják.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
