Ehhez a teljesítményhez az kellett, hogy a már tavaly ilyenkor is pozitív eredményt produkálók mellé az Erste, a CIB és az MKB is felzárkózzon. Mindössze a Budapest Bank ért el alacsonyabb eredményt idén január és június között, mint tavaly.
A magyar gazdasági növekedés szempontjából biztató, hogy a nagybankok hitelezési aktivitása nőtt, ahogy arra az Erste osztrák anyabankja a hazai bankrendszer nevében ígéretet tett a kormánnyal és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal tavaly februárban aláírt szándéknyilatkozatban. Ennek az sem mond ellent, hogy a hitelállományuk – az OTP Bank kivételével – csökkent, az ugyanis annak tudható be, hogy nem teljesítő hitelek kerültek ki a mérlegeikből – írja a Világgazdaság.
Ez utóbbi tette lehetővé a nagybankok többségének, hogy a hiteleik esetleges vissza nem fizetésére képzett céltartalékból felszabadítson, ami növelte az eredményeiket. Nem kis összegről van szó, amit az is érzékeltet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a 127 hazai hitelintézet 360,1 milliárd forintos, 2016 első félévi, összesített adózás előtti eredményének csaknem ötöde, 70 milliárd forint ebből származott. E tekintetben a június végén privatizált MKB a kakukktojás, mivel nem szabadított fel céltartalékot, így ezen egyszeri tétel nem járult hozzá ahhoz, hogy nyereséges legyen. A nagybankok közül egyébként az MKB profitja lett a legkisebb.
Ezen kaszáltak nagyot a bankok
Ugyanakkor az MKB is az egyike volt annak a tizenhárom hazai pénzintézetnek, amelyek több milliárdot kaptak azért, mert eladták – az Európai Bizottság jóváhagyásával – a Visa Europe-ban meglévő részesedésüket a kártyatársaság amerikai tulajdonosának, a Visa Inc.-nek. E tranzakcióból a legtöbbet, 13 milliárd forintot az OTP kasszírozott, ez az összeg csaknem a negyedét tette ki a magyarországi alaptevékenységéből származó profitjának.
Javított a nagybankok eredményességén az előző évinél kisebb bankadó, valamint kockázati költségeik csökkenése is. Ez utóbbiak már olyan alacsony szintűek, amilyet csak a korábbi jó gazdasági években lehetett tapasztalni.
Az OECD legfrissebb Magyarországról szóló gazdasági előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedése a következő két évben fokozatosan erősödhet. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
