A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerdán az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: Magyarországon nagy hagyománya van a készpénzforgalomnak. Míg például Nagy-Britanniában és Svédországban a kártyás fizetés aránya mintegy 70, a készpénzesé pedig mintegy 30 százalék, Magyarországon ez pont fordított.
|
Miért van nehéz dolga a jegybanknak? Másfél évvel ezelőtt az állam elkezdte adóztatni a banki tranzakciókat (pénzfelvétel, átutalás). A pénzintézetek ezeket a terheket az ügyfelekre hárították. Ez a lépés fogyasztókat a készpénzhasználat felé terelte. |
Az alelnök szerint ennek gyökeres megváltoztatása - különösen erőszakos eszközökkel - nem ajánlatos, nagy súlyt kell ugyanakkor fektetni arra, hogy a készpénzmentes fizetési eszközöket, így a bankkártyákkal való fizetést minél inkább vonzóvá tegyék.
A készpénzkímélő eszközökkel való fizetés lényegesen olcsóbb az egyén és a vállalatok számára is, össztársadalmi szinten mért hasznossága pedig a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékát is kiteheti egy évben. Emellett a feketegazdaság ellen is hat, hiszen a kártyás fizetés nyomon követhető mind a fizetőnél, mind az elfogadónál. Hozzátette ugyanakkor, hogy az MNB-nek nincsenek kényszerítő eszközei, csak olyanok, amelyek terelgetnek, a helyes utat mutatják.
Kitért arra is, az MNB által nemrég megvásárolt GIRO Zrt. fejlesztésével is szeretnék a pénzforgalom költségeit a minimálisra szorítani a vállalatok és az egyének számára. Hozzátette, a GIRO mint fizikai hálózat nagyon sok dologra alkalmas, ami könnyítheti a mindennapi életet a mobilfizetéstől a telefonról történő számlakiegyenlítésig, s jelentősen csökkentheti a költségeket. Még az év végéig beterjesztik az MNB igazgatósága elé a GIRO Zrt. fejlesztésére vonatkozó új stratégiát, és elfogadnak egy programot - mondta az alelnök.
Talán meglepődik azon, amivel a kutakon szembesül. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
