|
Az idei második negyedévben 38,9 millió forint adózás előtti nyereséggel zárt az FHB Jelzálogbank Nyrt., ami jelentős javulást jelent a tavalyi év azonos időszakában elért 3 milliárd forintos veszteséghez képest. Az eredményhez a díj- és jutalékbevételek emelkedése, a hitelezési veszteség mérséklődése és az egyéb eredmény javulása járult hozzá a bank közleménye szerint.
Haraptak a hitelekre
A lakossági és a vállalati hitelkihelyezések aránya is nőni tudott a júniusig tartó időszakban, a lakossági hitelfolyósítások majdnem negyedével, 6,5 milliárd forintra nőtt az előző negyedévhez képest. Az előző évnél ez 82 százalékkal volt magasabb. A vállalati kihelyezések harmadával, 12 milliárd forintra emelkedtek. Az első fél év során a lakossági kihelyezések volumene közel 12 milliárd forintot, a vállalati kihelyezések 21 milliárdot tettek ki.
Csökkent a betétállomány
A konszolidált betétállomány a második negyedév végén 290,3 milliárd forint volt, ez 40 milliárd forinttal volt alacsonyabb az első negyedév véginél. A betétállomány csökkenésének túlnyomó része júniusban következett be, elsősorban a vállalati betéteket érintette, ez 171 milliárd forintra csökkent. A lakossági betétek állománya 119 milliárd forint volt.
Az azóta eltelt időszakban a betétállomány stabilizálódott. A csökkenés nem volt hatással a bankcsoport likviditási helyzetére, sőt a lakossági betéteken belül a látra szóló betétek állománya emelkedett az első negyedév véghez képest, áll a bank közleményében. Az FHB csoport tagjai által kezelt összes - nem konszolidált - megtakarításállomány 2016. június 30-án 818 milliárd forint volt.
|
Sűrű volt a nyár eleje Az biztos, hogy zajlott az élet az FHB körül júniusban, a jegybank csinos kis büntetése mellett vizsgálatot indítottak a Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó Central European Media & Publishing (CEMP) Zrt.-nél, a korábbi rossz eredmények felett ráadásul a Moody’s sem hunyhatott szemet, június végén meg is jött a leminősítés, erről itt írtunk bővebben korábban a Privátbankár.hu-n. >>> |
A GKI felmérése szerint a cégek háromnegyede továbbra sem rendelkezik a technológia használatára vonatkozó belső szabályozással. 
