Tarsoly Csaba tagad – szerinte koncepciós per áldozata – frissítve

Tarsoly Csaba vádlott a tárgyalóteremben az ellene és társai ellen indított büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2016. október 13-án. MTI Fotó: Marjai János

A bizonyítási szakasszal folytatódott a júliusban indult büntetőper, az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére, a Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli. Az összes vádbeli cselekmény elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint 30 ezer sértettje van.

Tarsoly Csaba szerint ő és társai egy koncepciós per főszereplői, az eljárás nem a törvények szerint zajlik, annak nem az igazság kiderítése a célja, hanem bűnösök kreálása. Úgy vélte, azért folyik a befeketítésük, hogy ne kelljen kárpótolni az ügyfeleket az állam mulasztásai miatt.

A merevlemez

Tarsoly Csaba egyórás vallomásában többször hangsúlyozta, hogy sem ő, sem a védője nem tudott felkészülni egy tárgyalásra sem, annak ellenére, hogy ez törvényben biztosított joga lett volna. Mint mondta, soha nem kapták meg teljes egészében és határidőre az iratokat, az ügyészség által összeállított dokumentumokat tartalmazó merevlemezt a mintegy 4 terabájtnyi adattal csak augusztus 11-én kapta meg, azonban fogvatartottként csak napi 4-5 órája van a tanulmányozásukra, elégtelen körülmények mellett.

Tarsoly Csaba ügyvédje kifogásolta, hogy használhatatlan volt a merevlemez, amit a törvényszéktől kaptak, azon túl, hogy fizikai képtelenség az anyagot feldolgozni. Úgy vélte, elvárható a „fegyveregyenlőség elve”, hogy a védelemnek is ugyanazok az eszközök álljanak rendelkezésére, mint az ügyészségnek. Ezt a bíróság is megerősítette.

Az excel táblázatok

Májer Zsolt, az ügy harmadrendű vádlottja elmondta, a merevlemezre a cégcsoport adatainak csak töredéke került, a valós adatmennyiség ennél sokkal több, akár 5000 terabájt is lehet. Tarsoly Csaba hangsúlyozta, hogy a vádiratban foglaltak, különösen a bűnszervezetben elkövetett csalás vádja érthetetlen, nem felel meg a valóságnak. Kiemelte az ötödik vádpontot, amely szerint több mint egymilliárd forint elsikkasztásával gyanúsítják. Beszámolója szerint kérte, hogy küldjék meg az ezt bizonyító elszámolási pénztárbizonylatokat, azonban ezeket nem kapta meg, csak 3-4 „hevenyészett” excel táblázatot kapott, hiányos adatokkal.

Elmondta azt is, hogy 2015. márciusában még rendelkezésre állt az összes ügyfélvagyon 100 százaléka, több mint 100 milliárd forint értékben, hiány nélkül. Mint mondta, a Quaestor még „halálában is hasznot termelt” ügyfeleinek, 2015. március 9-én, a Buda-Cash botrány kirobbanása után is több mint 6 milliárd forint volt a likviditás, amely kellő fedezetet nyújtott az összes jogszerű követelés kielégítésére.

Egy titokzatos vezető az NGM-nél

A helyzet a Hungária Értékpapír csődjével vált kezelhetetlenné, mert ekkor az ügyfelek a le nem járt esedékességű Quaestor-értékpapírjaikat is készpénzesíteni akarták. Kijelentette, nem igaz, hogy a Quaestor leányvállalata, a Quaestor Financial Hrurira fiktív kötvényeket bocsátott ki. A kötvényprogram 2007 óta tartott, minden évben a felügyeleti szerv engedélye és a vonatkozó törvény alapján bocsátott ki kötvényeket összesen mintegy 210 milliárd forint értékben, míg a keret 440 milliárd forint volt.

Elmondta azt is, hogy 2015. március 6. és 8. között munkatársaival kidolgoztak egy reorganizációs tervet, amelyet felterjesztettek a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, és amelyet a minisztérium „egyik legfelsőbb vezetője” megvalósíthatónak vélt. Azonban ezt a folyamatot megállította a Quaestor vezetőinek letartóztatása, pedig „kár és egyetlen állami forint nélkül” megoldást jelentett volna – mondta.

Valaki hiányzik?

A Quaestor-ügy tavaly márciusban pattant ki: a Magyar Nemzeti Bank március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki az észlelt szabálytalanságok miatt. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt.

"Bocsánatot kérek azok nevében is, akik ezt soha nem fogják megtenni, akik a Quaestor-csoportot szándékosan tönkretették, és egyik sem ül itt a vádlottak padján" - mondta Tarsoly Csaba még az első tárgyaláson, amelyről itt írtunk bővebben.

Júliusban derült ki, sokkal több közpénzt tartott a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNK) a Quaestornál, mint ahogy arról korábban szó volt. Az MNK közlése szerint ugyanis 2013 tavaszán két nap alatt összesen 9,3 milliárd forintot utaltak el a brókercégnek. Ebből a pénzből kapott aztán vissza 3,8 milliárd forintot a bedőlés napján a hivatal, azóta is tisztázatlan és meglehetősen különös körülmények között.Részletek >>>