Tisztességtelennek találták, de nem kellett volna visszafizetni
Spanyolország legfelsőbb bírósága még 2013 májusában tisztességtelennek minősítette a változó kamatozású jelzálogkölcsön-szerződésekbe foglalt, úgynevezett küszöbkikötéseket, amelyek lehetővé tették a bankoknak, hogy ne csökkentsék a kamatokat egy bizonyos meghatározott szint alá akkor sem, ha a piaci kamatok annál is alacsonyabbra süllyednek. A legfelsőbb bíróság azonban úgy döntött, hogy az ítéletnek nincs visszamenőleges hatálya, az csak a jövőre nézve fejti ki hatásait.
Közbeszólt az EU Bírósága
Az Európai Unió Bírósága viszont kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, miszerint a tisztességtelen kikötés semmisségéhez fűződő visszafizetési kötelezettség azon összegekre korlátozódik, amelyeket a kikötés tisztességtelen jellegét megállapító határozat kihirdetését követően jogalap nélkül fizettettek meg. Egy ilyen korlátozás a fogyasztók számára tökéletlen és elégtelen védelmet jelent, és nem biztosít olyan megfelelő vagy hatékony eszközt, amely a tisztességtelen kikötés alkalmazását megszüntetheti - mutatott rá a luxembourgi székhelyű bíróság.
Csapás a bankokra
A döntés csapást jelent a küszöbkikötések gyakorlatát hosszan alkalmazó spanyol bankokra, amelyeknek több mint négymilliárd eurója (bő 1200 milliárd forintja) bánhatja az ügyet. Az aggodalmakat jól mutatja, hogy az európai bírósági ítélet kihirdetése után, kora délután az érintett bankok közül a Banco Popular árfolyama közel 7 százalékkal esett, a Banco de Sabadell és a Caixabank pedig több mint 3 százalékot veszített értékéből a madridi tőzsdén, amelynek irányadó indexe 0,94 százalékos mínuszban állt.
Boldog-boldogtalan hitelt vett fel
A 2000-es években a spanyol bankok is szerepet játszottak az ingatlanbuborék kialakulásában, mivel hatalmas összegű hiteleket helyeztek ki az építőipar által húzott és túlfűtötté vált gazdaságba. A csúcsponton, 2007-ben 1,78 millió jelzáloghitelt kötöttek 300 milliárd euró értékben. Tavaly ez a szám 372 ezer volt a hiteleket tekintve, a kihelyezett összeg pedig 49 milliárd eurót tett ki.
Az ingatlanbuborék 2008 elején pukkadt ki, és súlyos gazdasági válságba taszította Spanyolországot. A munkanélküliségi ráta 2012-re már 25 százalékra kúszott fel, számos nyakig eladósodott, ám fizetésképtelenné vált családot pedig kilakoltattak.
| Szintén mai hír, hogy Horvátországban az alkotmánybíróság kötelezte a legfelsőbb bíróságot, hogy újratárgyalja a frankhitelesek ügyét >> |
Aleksandar Vucic szerb elnök telefonon beszélt kedden Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével, majd meghívta Szerbiába. 
