Az eurósítás miatt egyébként nem csak a bankok és a horvát kormány között alakult ki vita, de az Európai Bizottság is rájuk pirított júniusban, ekkor indult el a kötelezettségszegési eljárás. Az EB indoklása szerint ugyanis azzal, hogy a horvát kormány az eurósítás költségeit a bankokra hárította, megszegték a befektetésekről szóló uniós törvényeket és bilaterális szerződéseket.
Ismerős történet
A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben fogalmazott meg kollektív vádat a nyolc legnagyobb Horvátországban működő bank ellen, a vád szerint tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot és egyoldalúan változtatták a kamatokat. Ennek következtében a hitelfelvevőknek 100 százalékkal nőtt a törlesztő részlete ahhoz a naphoz képest, amikor felvették a hitelt.
A frankhitelesek mentése érdekében a horvát parlament még tavaly januárban szavazta meg a kormány javaslatát, így egy évre 6,39 kuna/svájci frank árfolyamon rögzítették a frankban felvett hitelek törlesztési árfolyamát, a hitelek eurósításáról szóló törvényt szeptemberben fogadták el. A hitelintézeteknek ezután három hónapjuk volt arra, hogy átváltsák a kölcsönöket, a költségeket pedig saját maguknak kellett állniuk, amit adókedvezmény formájában leírhattak.
Emelkedéssel zártak csütörtökön a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
