A nyolc magyarországi nagybankból négy szorulhat tőkepótlásra a lakossági hitelek rendezése miatt. A léc további két jelentős piaci szereplőnél rezeg, s ha a törvényi minimumot meg is ugorják, a későbbi növekedéshez a tulajdonosoknak már a zsebükbe kell nyúlniuk – írja a Népszabadság. A cikk emlékeztet: rekordmértékű, akár a kétszázmilliárd forintot közelítő veszteségről adhat számot pénteken megjelenő második negyedéves jelentésében az OTP, amely hétfő este jelentette be, hogy a korábban kalkulált 137-147 milliárddal szemben a legújabb számítások alapján 218 milliárd forintos veszteséget is okozhat számára az ügyfeleknek járó pénz visszatérítése. A különbség magyarázata a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közzétett számítási módszertana, amely jelentősen eltér attól, amely alapján a bankok, köztük az OTP, eddig az adósoknak visszatérítendő összeget becsülte, hiszen e szerint minden havi törlesztőrészlet esetében a túlfizetést előtörlesztésként kell figyelembe venni és az alapján hónapról hónapra újraszámolni a hiteleket.
|
Leminősítés Magyar bankok egyes osztályzatait rontotta tegnap a Moody’s Investors Service, elsősorban arra a véleményére hivatkozva, hogy a devizaalapú hitelek ügyében hozott és tervezett intézkedések növelik a veszteségek kockázatát. A hitelminősítő tegnap este Londonban közölte, hogy az osztályzatrontások az FHB, illetve az Erste Bank Hungary besorolásaira vonatkoznak. Részletek >>> |
Az MNB iránymutatása ugyan egyelőre csak az árfolyamrésre vonatkozik, és elvileg a bankoknak nem kötelező figyelembe venniük, ám az OTP - amely jelezte is, hogy sem jogi, sem bankszakmai szempontból nem ért egyet a javaslattal - most mégis ez alapján képez céltartalékot a várható veszteségre.
A többiek még nem így számolnak
A bank példáját egyelőre nem követte más hitelintézet - a Raiffeisen és az Erste tegnap azt közölte, hogy továbbra is úgy számolnak, mint eddig, ez alapján a Raiffeisennél a 120-160 millió eurós (37-50 milliárd forint) költségsáv felső széléhez közelíthet a visszajáró összeg, az Ersténél pedig azt gondolják, hogy a 300 millió eurós (mintegy 93 milliárd forint) becslésük helytálló lesz.
Négynél tőkepótlás
Az MNB módszertana által számolt összeg nagyjából a másfélszerese a korábban kalkuláltnak, s a nyolc magyarországi nagybank plusz az FHB esetében összesen akár 770 milliárd forintot is jelenthet. A visszafizetések jelentős tőkevesztést eredményeznek, ami kapcsán a hitelintézeti szektor mintegy 80 százalékát lefedő nyolc nagybankból négynél lehet szükség tőkepótlásra. A legnagyobb összeget az Erste osztrák anyabankjának kell betolnia, de elveszítheti tőkéje több mint felét a Raiffeisen, és csaknem felét a CIB és az MKB is. A K&H és az FHB esetében ugyan a tőkemegfelelés a határérték felett maradhat, ám annyira lecsökken, hogy tőkepótlás nélkül nem tudnak növekedni ezek a bankok – írja a Népszabadság. Az eddigi adatok alapján nem lesz szükség tőkepótlásra az UniCredit, a Budapest Bank és az OTP esetében - utóbbi tőkemegfelelési mutatója még így is több mint a duplája lehet a törvényi minimumnak.
300 milliárd font a tervezett keret négy évre. 
